“Elmámorított a tintakék bájital; kábulat és időutazás:felébredek a tegnapban, felidézek mindent,parancsolnak az álarcok, kapaszkodok a szék karjába,hiszem: átmeneti öröm után káosz a törvényszerűség.”
Csornyij Dávid, az Íróakadémia pályakezdőjének versei olvasható az Irodalmi Jelenen.