„A XVI. századi magyar Bibliafordítások irodalmi szempontú vizsgálatából messzemenő következtetéseket levonni korai volna. Két tanulság mégis jelezhető. Az egyik a kor literátusainak az ősköltészet többé-kevésbé rejtetten továbbélő megnyilatkozásai iránti fogékonyságát, a másik pedig a később kikristályosodó lírai műfajok történeti előzményeinek az eddig feltételezettnél nagyobb gazdagságát valószínűsíti.
A felsorakoztatott szemelvények mindenesetre meggyőzően bizonyítják, hogy a Biblia és jelesül a korai magyar Bibliafordítások több más tudományág mellett a poétika történetének is máig kellőképpen ki nem aknázott, felbecsülhetetlen értékű forrásai.”
/Mózes Huba: Versszerűség és műfajiság az Ószövetség könyveiben/
Mózes Huba 1941. június 2-án, Kolozsvárt született. Irodalomtörténész. Az irodalmi művek, folyamatok és intézmények kutatását az ezerkilencszázhatvanas évek derekán szülővárosában kezdte, majd 1993-tól Miskolcon folytatja. Elsősorban a XX. századi erdélyi, valamint a középkori magyar irodalom kérdései foglalkoztatják. A forma dat esse rei vezérelvet követve különös figyelmet szentel az irodalmi alkotások belső arányainak és a kialakításukban szerepet játszó verstani és egyéb alakzatoknak: az aranymetszésnek, az ismétlésnek és az álarcosságnak. 19 önállóan és 6 másodmagával jegyzett, együttesen 25 szerzői kötete jelent meg. Önállóan 15, másodmagával 14, együttesen 29 antológiát, konferenciakötetet, hasonmás kiadást és egyéb kiadványt szerkesztett.