1915 tavasza, Fiume. Az olaszok átállnak az antanthatalmakhoz, emiatt egy kivándorolt fiatal magyar parasztasszony nem tud visszamenni Amerikába, ahonnan az ott született lányával az itthon hagyott fiáért jött haza. Visszamegy hát szlavóniai falujába, a szeretetlen anyjához és gyenge apjához. Maga marad, próbál a két gyerekkel élni, ahogy lehet, barátságokkal, szerelmekkel, küszködéssel. Átcsap fölöttük a háború,
Kíméletlen és karcos költészet a Bánkövi Dorottyáé. Ez ne riassza vissza a nyájas olvasót, mert izgalmas és rendhagyó, gyakran sokkoló, de nem ritkán gyönyörű verseket fog találni ebben a könyvben, melyek lírai alanya hol a femme fatale, hol a bizonytalan, félénk nő/kamaszlány, de leginkább a világ történéseit különleges szemszögből ábrázoló és értelmező érzelmes gondolkodó. Ám
Ha utálod a spenótot, ha jobban szeretsz bottal piszkálni egy békát, mintsem rokon nénikéket látogatni, ha bundás pókokkal rémisztgeted a lányokat – azaz igazi kölök vagy szinte épeszű felnőtt vagy –, úgy neked íródott ez a gonoszka regény, amely egyedülálló a meseirodalomban: az ördögök világáról szól.
Szeretnék megtanulni azt a nyelvet, amit csak kevesen értenek, s ami elvezet a székelyek titkos barlangjába?
„Ne tudd meg, mi az. Mit sem sejtő tourist, kit vonz a székelyföldi táj… Azt hinnéd, hogy a medve a legfélelmetesebb szörnyeteg? Tévedsz, és alábecsülöd ezt a félelmetes tartományt. A medve mellett – ami valóban nem játék – még 28 ádáz bestia leselkedik rád, ha Erdélybe merészkedsz.”
Pécsi Györgyi irodalomtörténész a nemrég távozott költőfejedelemről, Kányádi Sándorról írt monográfiájának újabb kiadását tartja kezében az olvasó. A könyv egyik vezérelveként az szolgál, hogy ne csak a szűken vett szakma számára kommunikálja az életmű érdemeit, hanem a szélesebb olvasóközönség is képet kapjon a pályaívről.
„Ott, ahol az égbe nyúló
gránitszikla meredek,
élt egy medve, úgy hívták, hogy
Irgum-Burgum Benedek.
Művelt mackó, tudta róla
rég az egész falu már:
járt neki egy képes újság,
úgy hívták, hogy Napsugár.”
Tizenkilenc különös elbeszélés és két kisregény halálos vágyakról, föltámadó holtakról és az örök élet titkairól. Csak vakmerő olvasóknak.
Smid Róbert Sigmund Freud és Jacques Lacan papírgépei című könyve úttörő vállalkozás Magyarországon.
„Bolond dalokkal bűvöltél,
belém nevelted a vadat.
Fehér köntösben ápoló,
feketében apáca vagy.
Kalapban az ördög,
szárnyakkal sárkány lehetsz,
pikkelyek nélkül angyal.
Mindent tőled tanultam,
tekintélyes nagyúr. Ma
téged nézlek. Mutass újat!”
„Míg próbáltuk befogni a kinti hőt,
mi, balszerencsés állat-emberek,
térként tudtuk elképzelni az időt,
s anyagnak érzékeltük a teret.
A régi nyelv e tévképzetek nyelve.
A régi nyelvnek nincs erélye itt,
önmagunkban elszavalni az elme
kimondhatatlan költeményeit.”
„Egy ferencvárosi kórházban láttak valami tündért,
valami Szűzanyához hasonló égi lányt,
ahogy hordágyon vitték a kórházba már halott
testét. Szegény Fedont úgy kellett kivágni belőle.”
Kabdebó ha írókról ír, mindig emberekről: barátokról vagy ellenségekről szól, meg olyanokról – és töredelmesen bevallja ezt is –, akiket félreértett, elfelejtett, nem vett észre. Hajtja a felfedezés gyönyörűsége.
„Amikor jön a migrén, a természet kinyilvánítja hatalmát, és kiderül, hogy bármilyen magasrendű szellemlény vagy, egy kis anomália az idegekben vagy az erekben fetrengő senkivé tesz, akinek nemhogy írni, olvasni, gondolkodni, de talán még élni sincs kedve tovább.”
Lakatos Mihály összegyűjtött tárcáit tartja kezében az olvasó. A szerző több mint tíz éven keresztül figyelte a közélet makro- és saját életének mikrotörténéseit (vagy épp fordítva), és sajátságosan szellemes stílusában nemcsak reflektált rájuk, hanem irányt szabott nekik, s tovább is gondolta őket.
“Nem vagy lángoszlop, sem vádló maradvány,
rossz szónoklatban történelmi példa,
csak porladó csontváz, befagyott lélek,
mi hazavágy, de sosem érhet célba.”
Bagi Iván első verseskötetét tartja kezében az olvasó. A bemutatkozó kötet több különböző korszakban született verset tartalmaz, a költő 14 éves korától napjainkig.
Ki lehet-e vonulni ebből a világból, mondjuk a természetbe? Működik-e az „eszképizmus”, van-e még „egyéni megváltás” ebben a világban, vagy tényleg elölről kell kezdeni mindent?
Ahogy azt eddig megjelent öt verseskötetében is tette, Falusi Márton az esszéiben is járja az országot és Európát: térben és időben.
Böszörményi műve kétségbeesett figyelmeztetés arra, hogy a szülő és a gyermek érzelmi kötelékének szétszakítása nemcsak a lelkeket, hanem a társadalmat is szétzilálja.
Sokkolóan brutális és letehetetlenül izgalmas regény. A szinte egyedülálló kegyetlenség prezentálásán túl súlyosan irodalmi szöveg, olyan csavarokkal, amelyek előtt a hollywoodi forgatókönyvírók is fejet hajthatnak.
Utisz visszaemlékezésének regényében frivol perspektívából mutatkozik meg a tragikus huszadik századi magyar történelem megannyi emberi színjátéka, illetve színfalak mögötti játéka, Machiavelli szabálykönyve mellett Rejtő Jenő emlékét idézve.
A Bühnagy székely szótár szerzőjeként is ismert Sántha Attila alighanem népe legtitkoltabb, legrejtettebb oldalát ragadja meg ezekben az ellenállhatatlan humorú írásokban.
Kötetünk másfelől végigkíséri a portugál költő magyarországi sorsát és befogadását is. Ilyenformán ez a kötet a máig legteljesebb magyarul megjelent válogatás a portugál költő verseiből.
Sütő Andrást az erdélyi magyar irodalom ikonikus figurájaként ismerte a magyarországi olvasó, és Erdélyben is ugyanolyan kultusza volt. De Sütő András nem véletlenül kopott ki a köztudatból.
Vöröskéry Dóra világában őrült csokoládéboltosok, bosszúálló sellők és beszélő állatok élnek. Az apokalipszis lovasának van egy öccse, az ördögnek pedig egy lánya. A poklot őrző konyhásnő nem kedves, de legalább a gyerekek ártatlanok.
Shrek Tímea éveken keresztül tanárként dolgozott a Beregszászi 7. Számú Általános Iskolában, ahol hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozott. A szeme előtt zajló nehéz életek súlya és tragédiája arra késztette, hogy ne csak megértse – meg is írja őket.
“A Csendes- óceán felől érkező szél
szőke fövenyt, homokszemet
homokszemhez tapaszt.”
Mózes Huba 1941. június 2-án, Kolozsvárt született. Irodalomtörténész. Az irodalmi művek, folyamatok és intézmények kutatását az ezerkilencszázhatvanas évek derekán szülővárosában kezdte, majd 1993-tól Miskolcon folytatja.
Életem első két évtizedének élményanyagából táplálkozik ez a könyv. Nem leltár, és nem is számvetés. Csupán egy félfordulat hátra, mint amikor a vállad fölött lesed a szemed sarkából, hogy van-e emberi mozgás mögötted.
