A verseket Kopriva Attila Angyal című festményével illusztráltuk 

ami következik

harminckét éves villanyszerelő.

tolószékben ül, gubancos

haját anyja fésüli, homlokáról

vizet töröl. álmában

megöli az eltévedt gyermekkatonát.

földbe ássa magát, reszket.

egy csatornaszagú bunkerben

minden éjjel

levágják a lábát.

arra vár, hogy megöregedjen.

További versek Kopriva Nikolettől az Irodalmi Jelen oldalán olvashatóak.