A Poétikon e heti adásában Lackfi Jánost és Szabó Fannit kérdezte Viola Szandra műsorvezető Istenhez való viszonyukról, az alkotó prófétai szerepéről és #jóéjtpuszi, Sistergő zsoltárok és Paraszomnia című könyveikről.
Szabó Fanni Paraszomnia című kötetében – bár a keresztény szimbólumokhoz is kapcsolódik – sajátos útját járja be a szakralitás keresésének. Mint elmondta: a néprajz és a történelem tanulása közben kezdte közel érezni magához a transzcendencia élményét, s ekkor teremtett egy saját mitikus, panteista világot magának. Azt kereste, hogy „az élőlényekből, tárgyakból, minden létező és nem létező dologból hogyan áramlik felé az isten”, vagy éppen az istenek élménye.
Lackfi János mind magánemberként, mind alkotóként a bevált utakat részesíti előnyben, a Biblia olvasását és az Istennel való, rendszeres, személyes beszédet és imát. Mint mondta, a hitnek ez a fajta élménye akkor jön igazán jól, amikor az élete során valaki eljut odáig, hogy „megnyílik előtte a nagy büdös semmi”. Ilyenkor jó az – mondta –, ha van egy személyes istentapasztalata, mert akkor van honnan elkezdeni az Istennel folytatott beszédet, hiszen így már ismeri azt ilyenkor szükséges nyelvet.
A teljes cikk a Magyar Nemzetben olvasható.
A videó pedig a Magyar Nemzet Videa-csatornáján tekinthető meg.