Büszkén olvastuk Kovács Máté verseit a Tiszatájon.

A BESNYŐI RÓZSASZÍN CSILLAG

Iváncsa króm és olajpasztell.
A sofőr nem ad jegyet:
„Legyen kétszáz.”
Hátra ülünk, mint a rossz gyerekek
osztálykiránduláson.
Miénk a busz,
iszunk.
A krepp papír-tájon át beérünk Besnyőre.
Európa filccel másolta át a játszóteret,
akrilárvácskákat festett az önkormányzat,
narancs és kék krétaport
kap fel a szél a járdáról.
Meghinti vele a földutakat. …

Tovább olvashatjátok:

https: //tiszatajonline.hu/irodalom/kovacs-kovacs-mate-versei/?fbclid=IwY2xjawG9UsdleHRuA2FlbQIxMQABHQzAoHDKubtHPevVEuDDn0FaZGStg9Xfh5m12_v2smbvlGVGKr25dXUN3A_aem_DfhvbGb9nS530VqLtmC1Qg