Mi az irodalom? Ezt a kérdést tettük fel Lakatos Mihály költő-írónak. A válasz persze már nem ilyen egyszerű, de az MCC Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója az irodalmat dupla fenekű fogalomként írta le, ami sok mindent megmagyaráz. Lakatos Mihály a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. programkoordinátoraként többek között a fiatal költők és írók nemzedékké formálásáról, illetve
A Poétikon e heti adásának vendége Gál János, Gérecz Attila-díjas költő volt, akivel a hírnév szubjektivitásáról, latinos műveltségről és a szerző Az eltűnt hírnév nyomában című verseskötetéről beszélgetett a Magyar Nemzet Videa-csatornáján megtekinthető műsorában Viola Szandra. Gaál János jelenleg doktori iskolában tanul, korábban azonban a Magyar Mezőgazdasági Múzeum munkatársa volt. Elmondása szerint szorongó alkat, aki tartott attól,
Lőrincz P. Gabriellával a magyarságról, Kárpátaljáról, hazatérésről és útnak indulásról, versekről és történetekről beszélget Bene Zoltán a szegedi Városi Rock Klubban. Itt találhato a videó:
Idén is átadták az MMA Irodalmi Tagozatának díjait: az Év Legjobb Könyve Díját Mészáros Tibor Egy 20. századi Odüsszeia – Márai Sándor élete című monográfia, a Könyv Nívódíját Lőrincz P. Gabriella Történetek az árnyékból című novelláskötete és Wodianer-Nemessuri Zoltán Egy láda dicsőség című elbeszéléskötete nyerte. A díjakat december 5-én adta át az MMA Irodalmi Tagozatának
Az idő megfoghatatlanságáról, a nosztalgiáról, valamint a Téridő és az Ágain megtart című könyveikről beszélgetett e heti vendégeivel, Oberczián Gézával és Luzsicza Istvánnal a Magyar Nemzet Videa-csatornáján a Poétikon műsorvezetője, Viola Szandra. A Téridő című, három kisregényt tartalmazó könyv nem csupán irodalom, összművészeti alkotásként is értelmezhető, a szöveg mellett ugyanis vonalkódokat is tartalmaz, azok használatával
“A Disney-birodalom kreatív szakemberei elgondolkodhatnak, mert látványvilágban nagyon erőteljes az, amit a Budapesti Operettszínház letett az asztalra, pontosabban a színpadra.” – írja az előadásról a Magyar Nemzet. A Budapesti Operettszínház alkotói, közülük is főként a darabot jegyző Orbán János Dénes és a zeneszerző Pejtsik Péter ha nem is négyszáz, de rengeteg változatot tanulmányozhattak, mire létrehozták
Tetszett a rendhagyó irodalomórán felolvasott szöveg? Irány a könyvtár! Ha nem lehettél ott, de kíváncsi vagy, mi zajlik az edzőteremben? Irány a könyvtár! A #kortársirodalompolcprojekt első felajánlója Nagy Koppány Zsolt, aki 2024 novemberének közepén eddig megjelent teljes életművét, mintegy 10 dedikált kötetet adományozott a Gimnázium könyvtárának. Hála és köszönet érte. A teljes cikk itt olvasható:
A Poétikon e heti adásában Lackfi Jánost és Szabó Fannit kérdezte Viola Szandra műsorvezető Istenhez való viszonyukról, az alkotó prófétai szerepéről és #jóéjtpuszi, Sistergő zsoltárok és Paraszomnia című könyveikről. Szabó Fanni Paraszomnia című kötetében – bár a keresztény szimbólumokhoz is kapcsolódik – sajátos útját járja be a szakralitás keresésének. Mint elmondta: a néprajz és a történelem tanulása
Nemcsak a klasszikus mesével, de korunk égető lélektani problémáival is foglalkozik Pejtsik Péter és Orbán János Dénes darabja a Budapesti Operettszínházban. A Hamupipőke előadásában fülbemászó slágerek sorjáznak a színpadon, Bozsik Yvette rendező és koreográfus pedig újfent bebizonyította, hogy a spirituális tartalom megsokszorozza egy előadás értékét. A képek bűvöletében élő fiatalok sem maradnak néznivaló nélkül, mert
Hegyi Patrícia vagyok, 2004-ben születtem Csornán. Az ELTE kémia szakán, illetve az Előretolt Helyőrség Íróakadémián tanulok. Természetes élőhelyem a csornai zeneiskola, ahol kilenc éve hegedülök, legtöbbször zokniban. Illegális lakó Az aluljárókat és parkokat róva feltehetőleg mindenkinek átfutott már az agyán, mihez kezdene, ha valami okból utcára kerülne. A címszereplő leleményességére fény sem derült volna, ha
A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (továbbiakban KMTG) még 2015-ben jött létre, az intézmény első projektje az Előretolt Helyőrség Íróakadémia, amely az azonos nevű erdélyi irodalmi műhely szellemi örököse. Az Orbán János Dénes által alapított “művészképző” azóta “gyártja” a tehetségeket. Írók, költők, első és sokadik kötetek kerültek ki az akadémia oktatóinak kezei közül. Nemzetben gondolkodnak Mivel a műhely
A szerzővel Miklóssi Szabó István, a kötet szerkesztője beszélget.Kopriva Nikolett 12 órától dedikálja kötetét a Nemzeti Színház előcsarnokában lévő Dedikálósarokban. Ez a háború könyve. Lapjain szentjánosbogarakká zsugorodnak az emberek. Minden útja ugyanabba az irányba vezet: a bizonytalanba.Ez a háború nem a frontokon, a lelkekben, hanem az arcok vonásaiban, a nyugtalanság görcsös mozdulataiban történik.Ez a háború
Orbán János Dénes Kossuth-díjas költő, az intézmény elnöke részvételével szimbolikus helyszínen tartott írótábort a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) által működtetett Előretolt Helyőrség Íróakadémia november 8–10. között. Az írótábor programjain jelen volt Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke, a programokat az akadémia oktatói koordinálták. A hallgatók idén újra számos régióból gyűltek össze az eseményre. A
Orbán János Dénes Kossuth-díjas költő, az intézmény elnöke részvételével szimbolikus helyszínen tartott írótábort a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) által működtetett Előretolt Helyőrség Íróakadémia november 8–10. között. Az írótábor programjain jelen volt Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke, a programokat az akadémia oktatói koordinálták. A hallgatók idén újra számos régióból gyűltek össze az eseményre.
A Poétikon e heti adásának vendégei Csemer Boglárka, Boggie, énekes dalszerző és Mechiat Zina költő voltak, akik Algériáról, zenéről és egy különös polipcsípésről, valamint Zina Álomból föl, vidékre le című kötetéről meséltek Viola Szandra, műsorvezetőnek. Az első, lényeges közös pont bennetek az algír nyelvvel, kultúrával való találkozás és Algéria – vezette fel a Magyar Nemzet
Október 22-én tartották Viola Szandra A hetedik égbolt című regényének könyvbemutatóját a Scolar Kiadó könyvesboltjában. A helyiségbe ez időre sejtelmes misztikum költözött. Az est moderátora Majoros Nóra, a könyv szerkesztője volt. Felolvasóként Érsek-Obádovics Mercédesz, a kiadó vezetője közreműködött. Huszti Zoltán dombrán zenélt és énekelt. Vincze Bence volt a szervező. A szerző betegség miatt nem tudott jelen lenni
Az e heti Poétikon vendége Lőrincz P. Gabriella író, költő volt, akit a kárpátaljai történelem múltjáról és jelenéről, valamint a Történetek az árnyékból és az Ahogy világra jöttünk című könyveiről kérdezett a műsorvezető, Viola Szandra. „A mi nemzedékünknek nincs válsága, nincs háborúja, szól a Harcosok klubjának alapvetése, aztán alig 15 évvel később eljött egy újabb
Ugyan a Tokaji Írótáborban idén elmaradt a Debüt-díjak átadása, ami késik, nem múlik: Demeter Szilárd (a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ vezetője) költő-slammer felesége, Birtalan Andrea október 23-án átvehette az egymillió forintos összeggel és azonnali írószövetségi tagsággal járó elismerést. Nyáron megkérdeztük a Tokaji Írótábor Egyesület elnökét, L. Simon Lászlót, miért maradt el a díjátadás és
A Poétikon e heti adásának vendégei Majoros Nóra, író és Hétvári Andrea, író, költő voltak, akik mindketten az ételallergiával küzdő gyerekeknek szeretnének segíteni mindenmentes finomságok ihlette mesekönyveikkel. „Azt is elárulhatom, hogy mi most itt, mindhárman, a stúdióban gluténérzékenyek vagyunk, és ugye a gluténérzékenyek száma egyre csak nő” – vetette fel a témát a Magyar Nemzet
Az 1956-os forradalom idején elhunytakra emlékeztek október 23-a délelőtt a Magyar Írószövetség Bajza utcai székházának udvarán. Az ünnepélyen beszédet mondott Novák Irén, a KIM helyettes államtitkára, amelyet ünnepi koszorúzás, valamint a Magyar Írószövetség díjainak átadása követett. Közreműködött Lázár Balázs színész, előadóművész. Minden egyes forradalmunk, nagy történelmi eseményünk kibontakozásánál ott voltak jeles íróink, költőink, és nem
Szepessy Anna 2002-ben született a Felvidéken, Ajnácskőn. Jelenleg Prágában hallgat anglofón tanulmányokat. A művészet szeretete gyerekkorától az élete része. Évekig néptáncolt, zongorázott és énekelt. Egy írása 2020-ban kiemelt első helyezést ért el a Palóc Társaság a magyar kultúra napja tiszteletére meghirdetett pályázatán. 2023 ősszén felvételt nyert az Előretolt Helyőrség Íróakadémia képzésére. A várfalakon terpeszkedő vízköpőket
Remek megtapasztalás volt az Alföldben, az Apokrifban és a Látóban megjelenő szépirodalommal, recenziókkal és tanulmányokkal találkozni a nyár folyamán. Úgy gondolom, távolról sem vagyok annyira jártas a folyóiratirodalmat illetően, mint amennyire lennem illene egy efféle szemle összeállításához, viszont annál inkább remélem, hogy valahányszor lehetőségem adódik még ilyen jellegű tájékozódásokba bocsátkozni, ugyanazzal a zöldfülű rácsodálkozással és esztétikai élménnyel maradok,
https://videa.hu/videok/magyar-nemzet/podcast/a-szekelyseg-vilagmarka-einstein-konyv-poetikon-wzUyeMFlxrfgCDhM “Én, amikor ide kijövök Pestre, vagy egyáltalán odahaza bekapcsolom a tévét, rádiót, amelyben nyilván, hogy magyar adók mennek, mindig megcsap egyfajta ilyen száraz levegő érzése. Hiányzik a tv-ből, a rádióból a nyelvjárás. Tehát, amikor valaki úgy beszél, ahogy megtanították az iskolában, az nekem kicsit száraz” – mesélte a Magyar Nemzet Videa-csatornáján megtekinthető epizódban Sántha
Telt házas könyvbemutató és kiállításmegnyitó a budapesti Műcsarnok kamaratermében. Új magyar–török kulturális kötet látott napvilágot – bemutattuk a T’örökségünk című antológiát: Pataki Tamás, Leczo Bence, Ajlik Csenge, Horváth László Imre, Lőrincz P. Gabriella, Juhász Kristóf, Kertész Dávid. A Magyar Szemle Alapítvány és az Országút kulturális, közéleti, művészeti lap idén kiemelt figyelmet szentel a magyar–török diplomáciai
Dr. Birtalan Ágnes ismertette a több évre visszanyúló országismereti, valamint műfordító táborok tematikáját, ahol a mongolul tudó doktoranduszok is lehetőséget kaptak. Viola Szandra kérdései kapcsán megtudhattuk a tábor és a tanszék hosszabb távú célkitűzéseit és a fordítandó művek sokszínűségébe is bepillantást nyerhettünk. A válogatás tematikája a buddhizmustól, a kalligráfián át elvezet a kánasszonyokig és a
Kétnapos ünnepre hívták az irodalom iránt érdeklődőket az elmúlt hétvégén az aradi Jelen Házba. Az Aradi Magyar Napok keretében itt tartotta ugyanis az Irodalmi Jelen kortárs szépirodalmi és kulturális folyóirat az éves díjátadó gáláját. A székelyudvarhelyi Szakács István Péter író életműdíjban részesült. Az én istenem – a kortárs irodalom modern istenképe című pódiumműsorral nyitották az
Büszkén olvastuk Kovács Máté verseit a Tiszatájon. A BESNYŐI RÓZSASZÍN CSILLAG Iváncsa króm és olajpasztell. A sofőr nem ad jegyet: „Legyen kétszáz.” Hátra ülünk, mint a rossz gyerekek osztálykiránduláson. Miénk a busz, iszunk. A krepp papír-tájon át beérünk Besnyőre. Európa filccel másolta át a játszóteret, akrilárvácskákat festett az önkormányzat, narancs és kék krétaport kap
– a Poétikon legújabb adásában erről is sok szó esett… Az egyiptomi mitológia misztikus és sötét oldaláról éppúgy szól Gerencsér Anna A krokodilmadár koronája című könyve, mint az Ozirisz-mítosz költői és felemelő arcáról. Az e heti Poétikonban Viola Szandra és vendége, Gerencsér Anna író többek között arról beszélgettek, hogy miért ilyen megunhatatlan műfaj a krimi,
Van az úgy, hogy egy kamasz kölyök egy nyáron tizenhatszor lesz szerelmes. Most, hogy beköszöntött a hűvös idő, jólesik a nyári élményekre visszaemlékezni. Az emlékezés pedig nemritkán a gyermekkori nyarakig nyúlik vissza. Így történt ez az e heti Poétikonban is, ahol Száraz Miklós György, Magyarország Babérkoszorú-díjas író kamaszkori kalandjairól is mesélt. – Ez az életkor
A Poétikon e heti adásának vendégei Fehér Enikő író, költő és Kovács Katáng Ferenc író, költő, műfordító voltak. A fenti kérdés pedig nem más, mint Kovács Katáng Ferenc interjúgyűjteményének címe. A kötetben a kortárs irodalom, a társművészetek és a tudomány jeles képviselőivel készített interjúkat olvashatjuk. “Az emberek fogyasztói szokásai változnak. Mintha mostanában több interjút olvasnánk,
