Így szól az ismeretlen forrásból származó mondás: “– Mikor lesz a székelyből román? – Amikor Magyarországra érkezik. – És mikor lesz belőle magyar? – Amikor megmássza az Everestet.” A tréfás párbeszéd nem tarthat igényt univerzális érvényre, azaz a benne elrejtett szatirikus üzenet nem értelmezhető bárki által, térben és időben a világ bármely pontján. Azért nem,
Megjelent Kiss Bálint Béla A nápolyi éjjeleken című verse az Opus irodalmi és kulturális folyóiratban: A nápolyi éjjeleken I. Sárgába merül a kába sötétség. Csöpögnek fejedre a kilógatott fehérneműk könnyei. Nincs hová menned, mégis mész az utcák kövein. Tolongsz az izzadt tömegben. Sodor magával sok elbűvölő és visszataszító alak. Idegenek közt vagy idegen. Szótlanul haladsz.
Kiss Bálint Béla két verse jelent meg a Szlovákiai Magyar Szépirodalom 2025 című antológiában harminchét neves szlovákiai magyar író és költő alkotásai között. Szlovákiai Magyar Írók Társasága Szlovákiai magyar irodalom a Balaton partján! Augusztus 15-én a keszthelyi BEXI Club adott otthont a 𝐒𝐳𝐥𝐨𝐯𝐚́𝐤𝐢𝐚𝐢 𝐦𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫 𝐬𝐳𝐞́𝐩 𝐢𝐫𝐨𝐝𝐚𝐥𝐨𝐦 𝟐𝟎𝟐𝟓 című antológia bemutatójának. A Fiatalok a Nemzetért Alapítvány
Megjelentek Usier Tamara népi mitológiáról szóló versei a romániai Helikon irodalmi magazinban: Insomnia Mint megbicsaklott kések nyikkanása a porcelánon, felszakad a rigófütty a lombok alól, és a nyitott ablak üvegét megkarcolja a madárének. Lassan feljön a Nap, és ahogy kifakadt fekély a gézt, narancs-vörösre festi a horizontot. Vérmes szemeimbe néz a hajnal újra, mert már
Félárvaságának történetét osztotta meg Kiss Bálint Béla az élet.történet. pályázaton. A Pozsonytól nem messzi Dénesdtorcsmisérden élő egyetemista megkapóan őszinte mondatai harmadik helyezést értek. Megszülettem, rendben voltam. Anyukám mégis meghalt. Két év múlva. Édesapám születésekor önszántából mászott ki, életre készen. Azt mondta, tizenöt éves koromra embereket fogok tanítani. Tizenöt lettem. Túrtam az orrom” – írja Kiss
Erőszakos besorozásokról is mesélt a beregszászi költő, Lőrincz P. Gabriella kötete kapcsán. A háborút egyéni sorsokon keresztül mutatja be Lőrincz P. Gabriella novelláskötete. Kárpátalja sorsát mindig is szívén fogja viselni a beregszászi születésű költő. – A sorozások keményebbek annál, mint ami befogadható lenne ép ésszel, gyakran erőszakba torkollanak. Mindannyian tudjuk, hogy háború van és besorzzák
Farkas Wellmann Éva József Attila-díjas költő Ide siettél hát című, válogatott verseket tartalmazó kötetét mutatták be június 18-án a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban, a 96. Ünnepi Könyvhéthez kapcsolódó gyulai programsorozat keretében. A szerzővel Dávid Péter, a Gyulai Arany János Művelődési Egyesület elnöke beszélgetett. A költő – akit Dézsi János könyvtárigazgató tiszteletbeli gyulaiként mutatott be – az est elején
Az Entroplaza egy kortárs irodalmi online magazin, ahol fiatal, tehetséges írók és költők szabadon próbálgatják szárnyaikat néha egeszen lázadó és forradalmi módon. Itt jelentek meg Kovács Máté érdekes képversei.
Megjelent Bodonczi Emese írása az Irodalmi Jelen online folyóirat hasábjain. Emese írásaiban gyakran a mágikus realizmus meghatározó, így egy hétköznapi történet a tollából igazán érdekes. ” K.D.-nak Persze, hogy lett volna más választásom. Választás mindig van. Sz. hadnagynak azért adtam ki a lakás felét, mert egyedül nem tudtam volna tovább fenntartani. Ő akkoriban jött meg
Bözödújfalu a székely szombatosok kálváriájától az Összetartozás templomáig. Bözödújfalu története tipikusan olyan történet, amelyet – ha népünk a múlt század második felében nem adta volna fel végleg a balladaszerzés nemes hagyományát – késő korok folkloristái ballada formájában gyűjtöttek volna be a nép ajkáról. De feladta, és ebben elévülhetetlen szerepük volt a kommunistáknak, akik módszeresen verték
„A történelem bűnözők története. Minden más elképzelés róla naiv ostobaság.” “A Kicsi embere című könyvem egy régi terv módosult megvalósulása, eredetileg filmet szerettem volna írni az ÁVH-ról, Martin Scorsese gengszterfilmjeinek (Nagymenők, Casino) stílusában. Aztán regény lett belőle, bár reményeim szerint ez is teljesíti az alapelképzelést.” (Horváth László Imre) „– Tehát egy magamfajta alakra van szükségetek.
Megelent Sántha Attila írása a Bárka Irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóiratban. “Az Előretolt Helyőrség folyóirat története hivatalosan harminc évvel ezelőtt indul, amikor 1995 legelején megjelenik annak beharangozó, „előretolt” száma. Nemhivatalosan viszont már évek óta készültünk a „nagy dobásra”, a saját folyóirat beindítására. 1990 januárjában kezdődött minden, amikor a kolozsvári magyar bölcsészkar korábbi be nem jutott
Lőrincz P. Gabriella: Ahogy világra jöttünk című könyvéről Oláh András írását olvashatjuk a Kultura.hu online magyar irodalmi magazin oldalain: “A szülőföldet ért háborús trauma és a veszteségek számbavétele mellett a megtartó emlékek felidézése, a béke és nyugalom iránti sóvárgás, az otthonkeresés és otthonra találás nyomja rá bélyegét Lőrincz P. Gabriella legújabb kötetében összegyűjtött műveire. A
Az Irodalom Éjszakája egy olyan kulturális esemény, ahol a város és a világirodalom formabontó stílusban találkoznak. Debrecenben Lőrincz P. Gabriella novelláját Bakota Árpád olvasta fel. Lőrincz P. Gabriella (1982) József Attila-díjas író, költő. Kárpátalján, Beregszászon született. 2019-óta Magyarországon, Nógrád vármegyében él. Színpadi rendezést és kulturális rendezvényszervezést tanult. 2009-től 2019-ig a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet kulturális
A „Caiete Silvane” Kiadó „Poesis” gyűjteményében a Szilágy Megyei Tanács és a Szilágy Megyei Kulturális és Művészeti Központ támogatásával olvasható a „A virágba borulat szavak árnyékában” című kétnyelvű antológia. Az antológia a 2025. május 5-10. között zajlott a „Költészet Tavasza” Fesztiválon részt vevő szilágyi román és magyar költőket tartalmazza. A könyv a fesztiválon, 2025. május
A „Caiete Silvane” Kiadó „Poesis” gyűjteményében a Szilágy Megyei Tanács és a Szilágy Megyei Kulturális és Művészeti Központ támogatásával olvasható a „A virágba borult szavak árnyékában” című kétnyelvű antológia. Az antológia a 2025. május 5-10. között zajló Költészet Tavasza Fesztiválon részt vevő szilágyi román és magyar költőket tartalmazza. A könyv a fesztiválon jelenik meg 2025.
A Bréda Ferenc Irodalmi Kör egy kolozsvári irodalmi műhely, vitakör, a Gaál Gábor Irodalmi Kör és a Bretter György Irodalmi Kör utódja. A 43. Irodalmi Kört a Bulgakov kávéházban rendezték meg és május 5.-én Usier Tamara volt meghívott vendégük. A vitaindító: Lázár Kinga volt és a beszélgetést Nagy Zalán és Péter Blanka moderálta: A
Bárka Online: “Rovatunk négy szerzőjét arra kértük, hogy írjon nekünk négyhetente egy-egy 4-6 ezer karakteres jegyzetet, tárcát, publicisztikát az irodalomról általában vagy aktuálisan, közös ügyeinkről vagy személyes ügyeiről, friss vagy régi olvasmányáról, alkotói gondjáról stb. Fontos, hogy érdekes, izgalmas, akár provokatív, figyelemkeltő szövegek íródjanak. Tehát arra kérjük, hogy tartsa ujját a kortárs irodalom ütőerén. Emeljen
Megjelent Sarnyai Benedek legújabb írása a Tiszatájonline irodalmi, művészeti és kulturális magazin oldalain: “Bijeljina óta nem láttam ilyet. Tisztára olyan, mintha egy macska sírna: Szikora Szládovics szemére furcsa hártya nőtt. A páros és a páratlan oldalon két-két lámpa világított, de egyik sem szórta a fényt, az összes csóva egyetlen emeleti ablakba gyűlt. A cipő már
A Magvető Kiadó 2025-ben ünnepli fennállásának hetvenedik évfordulóját. Ebből az alkalomból az elmúlt harminc évben a Magvetőnél megjelent hetven költő verseiből adtak ki egy válogatást: Az Időmérték 70 címmel, így tisztelegve a kiadó tágabb és szűkebb múltja előtt. A kötetben többek között költőnk, Horváth László Imre is szerepelt a szerzők között: Arany János, Babiczky Tibor,
Az idén tizenöt éves VERSMARATON a Kárpát-medence legnagyobb költészet napi rendezvénye, amelyet a Magyar Írószövetség, a Magyar Napló Kiadó és az Írott Szó Alapítvány 2011-ben indított útjára Oláh János író, költő, kiadóvezető irányításával, az MTVA és 2025-ben a Magyar Katolikus Rádió partnerségével. A program alapját Az év versei antológia adja, amelyet 2002 óta jelentet meg
A beszélgetést Burkhardt Zsófia és Lázár Kinga vezették. Hol ér véget a szerző, hol kezdődik a szerkesztő? Hol marad a szerkesztőnek nyoma a szövegen? Hogyan is zajlik a szerkesztőségi munka egy folyóiratnál? Egyáltalán, mit értünk a “szerkesztő” kifejezés alatt? És persze, hol marad mindeközben az irodalom? Ilyen és ehhez hasonló kérdések mentén alakul majd a
Fülbevaló – a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház rádiójátéka Lőrincz P. Gabriella Isten arca című novelláját a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház rádiójátékaként hallhattuk a Pulzus FM (92,1) adásában. Előadja: Sőtér István. Technikai munkatársak: Fóris Erik, Jackanics Vaszja. „Vannak vakok, akik bénák is; nekik sokkal rosszabb, mint nekem, hiszen én mindent látok. Az egyik
2025 február 13.-án a bukaresti Liszt Ferenc Magyar Kulturális Központban Sántha Attila szerzővel és George Volceanov műfordítóval Demény Péter író, műfordító beszélgetett. Sántha Attila „Ágtól ágig” című családi verseskötete egy dalszöveges családregény, amely a Tracus Arte-nál jelent meg, George Volceanov fordításában, a fekete-fehér album fotóival illusztrálva. Gyengéd és szívmelengető könyv. “Verseskönyvről beszélünk az Ágtól ágig
Az Újvárad Kulturális folyóiratban megjelent Sarnyai Benedek novellája a Német Kelet-Afrika vidékeiről, ahol fehérszemű kvaggák is léteznek. „Minden szerencsejáték így működik, elkezd játszani az ember és két út áll előtte: beteges játékos lesz, vagy belefásul a vereségbe. Elvész a bizalma a véletlenekben, pedig, ha örökké játszana, egyszer biztosan nyerne.” A fehérszemű kvaggák Veszélyes, ha
A Magyar Írószövetség által szervezett magyar széppróza napi gálaest keretében zajló novellaíró verseny győztese Nagy Koppány Zsolt író. A gálán a verseny mellett koncert és Az év novellái 2025 antológia bemutatója várta az érdeklődőket. A február 18-án – immár második alkalommal – a balatonfüredi Anna Grand Hotel dísztermében tartott telt házas gálaesten Závogyán Magdolna, a
A magyar széppróza napját 2018 óta Jókai Mór születésnapján, február 18-án ünnepeljük. A Magyar Írószövetség koordinálásával Kárpát-medence-szerte megtartott események egyik fénypontja az évente megrendezett novellaíró verseny, melyen a szerzőknek a helyszínen kisorsolt Jókai-műcímek egyikére kell novellát alkotniuk, és jeligével ellátva a zsűri (idén: Mezey Katalin, Mirtse Zsuzsa és Szentmártoni János) elé bocsátaniuk. Idén a kerek
Megjelent Kiss Bálint Béla Ikervers című verse Almacsutkaként a szlovákiai Diákhálózat irodalmi oldalán. Kiss Bálint Béla Amit nem szeretek az emberekben nem szeretem, amikor folyton csak magukról beszélnek. amikor minden témát magukra fordítanak vissza, és nem érdekli őket, hogy nem érdekel. nem szeretem, ha valaki nem érti meg a szarkazmust vagy az öniróniát, vagy még
Kétszáz éve született Jókai Mór, akit az olvasóközönség már életében bálványozott, és akinek az életműve azóta a klasszikus magyar irodalom ékköve. Úgy tűnik azonban, hogy a klasszikusokat ma már ritkábban forgatjuk, hogy jelentőségük a digitális korban mintha elhalványult volna. Mi ennek az oka, egyáltalán: tanítható-e és olvasható-e ma Jókai? Az évforduló alkalmából erről beszélgetett Rónai
február 16-án egész napos műhelybemutatók során hat dráma első magyar fordítását vitte színre a Színház- és Filmművészeti Egyetem Németh Antal Drámaelméleti Intézete, az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke és a Távoli Fény Laboratórium. Az esemény három egyetem több mint 50 hallgatójának fordítói, dramaturgi, rendezői és előadói közreműködésével jött létre. Mary Zimmerman METAMORPHOSES című drámájának
