Megelent Sántha Attila írása a Bárka Irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóiratban. “Az Előretolt Helyőrség folyóirat története hivatalosan harminc évvel ezelőtt indul, amikor 1995 legelején megjelenik annak beharangozó, „előretolt” száma. Nemhivatalosan viszont már évek óta készültünk a „nagy dobásra”, a saját folyóirat beindítására. 1990 januárjában kezdődött minden, amikor a kolozsvári magyar bölcsészkar korábbi be nem jutott
Lőrincz P. Gabriella: Ahogy világra jöttünk című könyvéről Oláh András írását olvashatjuk a Kultura.hu online magyar irodalmi magazin oldalain: “A szülőföldet ért háborús trauma és a veszteségek számbavétele mellett a megtartó emlékek felidézése, a béke és nyugalom iránti sóvárgás, az otthonkeresés és otthonra találás nyomja rá bélyegét Lőrincz P. Gabriella legújabb kötetében összegyűjtött műveire. A
Az Irodalom Éjszakája egy olyan kulturális esemény, ahol a város és a világirodalom formabontó stílusban találkoznak. Debrecenben Lőrincz P. Gabriella novelláját Bakota Árpád olvasta fel. Lőrincz P. Gabriella (1982) József Attila-díjas író, költő. Kárpátalján, Beregszászon született. 2019-óta Magyarországon, Nógrád vármegyében él. Színpadi rendezést és kulturális rendezvényszervezést tanult. 2009-től 2019-ig a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet kulturális
A „Caiete Silvane” Kiadó „Poesis” gyűjteményében a Szilágy Megyei Tanács és a Szilágy Megyei Kulturális és Művészeti Központ támogatásával olvasható a „A virágba borulat szavak árnyékában” című kétnyelvű antológia. Az antológia a 2025. május 5-10. között zajlott a „Költészet Tavasza” Fesztiválon részt vevő szilágyi román és magyar költőket tartalmazza. A könyv a fesztiválon, 2025. május
A „Caiete Silvane” Kiadó „Poesis” gyűjteményében a Szilágy Megyei Tanács és a Szilágy Megyei Kulturális és Művészeti Központ támogatásával olvasható a „A virágba borult szavak árnyékában” című kétnyelvű antológia. Az antológia a 2025. május 5-10. között zajló Költészet Tavasza Fesztiválon részt vevő szilágyi román és magyar költőket tartalmazza. A könyv a fesztiválon jelenik meg 2025.
A Bréda Ferenc Irodalmi Kör egy kolozsvári irodalmi műhely, vitakör, a Gaál Gábor Irodalmi Kör és a Bretter György Irodalmi Kör utódja. A 43. Irodalmi Kört a Bulgakov kávéházban rendezték meg és május 5.-én Usier Tamara volt meghívott vendégük. A vitaindító: Lázár Kinga volt és a beszélgetést Nagy Zalán és Péter Blanka moderálta: A
Bárka Online: “Rovatunk négy szerzőjét arra kértük, hogy írjon nekünk négyhetente egy-egy 4-6 ezer karakteres jegyzetet, tárcát, publicisztikát az irodalomról általában vagy aktuálisan, közös ügyeinkről vagy személyes ügyeiről, friss vagy régi olvasmányáról, alkotói gondjáról stb. Fontos, hogy érdekes, izgalmas, akár provokatív, figyelemkeltő szövegek íródjanak. Tehát arra kérjük, hogy tartsa ujját a kortárs irodalom ütőerén. Emeljen
Megjelent Sarnyai Benedek legújabb írása a Tiszatájonline irodalmi, művészeti és kulturális magazin oldalain: “Bijeljina óta nem láttam ilyet. Tisztára olyan, mintha egy macska sírna: Szikora Szládovics szemére furcsa hártya nőtt. A páros és a páratlan oldalon két-két lámpa világított, de egyik sem szórta a fényt, az összes csóva egyetlen emeleti ablakba gyűlt. A cipő már
A Magvető Kiadó 2025-ben ünnepli fennállásának hetvenedik évfordulóját. Ebből az alkalomból az elmúlt harminc évben a Magvetőnél megjelent hetven költő verseiből adtak ki egy válogatást: Az Időmérték 70 címmel, így tisztelegve a kiadó tágabb és szűkebb múltja előtt. A kötetben többek között költőnk, Horváth László Imre is szerepelt a szerzők között: Arany János, Babiczky Tibor,
Az idén tizenöt éves VERSMARATON a Kárpát-medence legnagyobb költészet napi rendezvénye, amelyet a Magyar Írószövetség, a Magyar Napló Kiadó és az Írott Szó Alapítvány 2011-ben indított útjára Oláh János író, költő, kiadóvezető irányításával, az MTVA és 2025-ben a Magyar Katolikus Rádió partnerségével. A program alapját Az év versei antológia adja, amelyet 2002 óta jelentet meg
A beszélgetést Burkhardt Zsófia és Lázár Kinga vezették. Hol ér véget a szerző, hol kezdődik a szerkesztő? Hol marad a szerkesztőnek nyoma a szövegen? Hogyan is zajlik a szerkesztőségi munka egy folyóiratnál? Egyáltalán, mit értünk a “szerkesztő” kifejezés alatt? És persze, hol marad mindeközben az irodalom? Ilyen és ehhez hasonló kérdések mentén alakul majd a
Fülbevaló – a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház rádiójátéka Lőrincz P. Gabriella Isten arca című novelláját a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház rádiójátékaként hallhattuk a Pulzus FM (92,1) adásában. Előadja: Sőtér István. Technikai munkatársak: Fóris Erik, Jackanics Vaszja. „Vannak vakok, akik bénák is; nekik sokkal rosszabb, mint nekem, hiszen én mindent látok. Az egyik
2025 február 13.-án a bukaresti Liszt Ferenc Magyar Kulturális Központban Sántha Attila szerzővel és George Volceanov műfordítóval Demény Péter író, műfordító beszélgetett. Sántha Attila „Ágtól ágig” című családi verseskötete egy dalszöveges családregény, amely a Tracus Arte-nál jelent meg, George Volceanov fordításában, a fekete-fehér album fotóival illusztrálva. Gyengéd és szívmelengető könyv. “Verseskönyvről beszélünk az Ágtól ágig
Az Újvárad Kulturális folyóiratban megjelent Sarnyai Benedek novellája a Német Kelet-Afrika vidékeiről, ahol fehérszemű kvaggák is léteznek. „Minden szerencsejáték így működik, elkezd játszani az ember és két út áll előtte: beteges játékos lesz, vagy belefásul a vereségbe. Elvész a bizalma a véletlenekben, pedig, ha örökké játszana, egyszer biztosan nyerne.” A fehérszemű kvaggák Veszélyes, ha
A Magyar Írószövetség által szervezett magyar széppróza napi gálaest keretében zajló novellaíró verseny győztese Nagy Koppány Zsolt író. A gálán a verseny mellett koncert és Az év novellái 2025 antológia bemutatója várta az érdeklődőket. A február 18-án – immár második alkalommal – a balatonfüredi Anna Grand Hotel dísztermében tartott telt házas gálaesten Závogyán Magdolna, a
A magyar széppróza napját 2018 óta Jókai Mór születésnapján, február 18-án ünnepeljük. A Magyar Írószövetség koordinálásával Kárpát-medence-szerte megtartott események egyik fénypontja az évente megrendezett novellaíró verseny, melyen a szerzőknek a helyszínen kisorsolt Jókai-műcímek egyikére kell novellát alkotniuk, és jeligével ellátva a zsűri (idén: Mezey Katalin, Mirtse Zsuzsa és Szentmártoni János) elé bocsátaniuk. Idén a kerek
Megjelent Kiss Bálint Béla Ikervers című verse Almacsutkaként a szlovákiai Diákhálózat irodalmi oldalán. Kiss Bálint Béla Amit nem szeretek az emberekben nem szeretem, amikor folyton csak magukról beszélnek. amikor minden témát magukra fordítanak vissza, és nem érdekli őket, hogy nem érdekel. nem szeretem, ha valaki nem érti meg a szarkazmust vagy az öniróniát, vagy még
Kétszáz éve született Jókai Mór, akit az olvasóközönség már életében bálványozott, és akinek az életműve azóta a klasszikus magyar irodalom ékköve. Úgy tűnik azonban, hogy a klasszikusokat ma már ritkábban forgatjuk, hogy jelentőségük a digitális korban mintha elhalványult volna. Mi ennek az oka, egyáltalán: tanítható-e és olvasható-e ma Jókai? Az évforduló alkalmából erről beszélgetett Rónai
február 16-án egész napos műhelybemutatók során hat dráma első magyar fordítását vitte színre a Színház- és Filmművészeti Egyetem Németh Antal Drámaelméleti Intézete, az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke és a Távoli Fény Laboratórium. Az esemény három egyetem több mint 50 hallgatójának fordítói, dramaturgi, rendezői és előadói közreműködésével jött létre. Mary Zimmerman METAMORPHOSES című drámájának
A Magyar Nemzet Videa-csatornáján elérhető műsor e heti vendége Horváth László Imre történész, József Attila-díjas költő volt. A meghívottal az I. és a II. világháborút végigélt nemzedékről, Rosseb című regényéről, valamint arról beszélgetett a műsorvezető, Viola Szandra, hogy az ’56-os forradalom miért volt eleve halálra ítélve. „Volt egy híres kaposvári gyalogezred, amelyet Rosseb ezredként is
Megjelent Kiss Bálint Béla két verse az Opus idei első számában. A fiatal költő Pegazus alkotópályázaton első helyezést elért életképe: “A nápolyi éjjeleken” és “A gyönyör nyomában” című verse a 93. oldalon vár mindenkit. Az Opus a szlovákiai magyar írókat és műfordítókat tömörítő Szlovákiai Magyar Írók Társaságának lapja, amelynek célközönsége elsősorban az irodalomkedvelő, gondolkodó,
Sántha Attila Kinyó, kínyó, kényó, kidzso, kidzsu, kigyó, kígyó, kégyó, kijó, kíjó. Némelyik már szinte ismeretlen szó. De mi lett a magyar nyelvjárásokkal, miért és hogyan szorultak vissza? Léteznek még egyáltalán? Még 2008-ban jelent meg egy tanulmány arról, hogy mikor, milyen helyzetekben használják székelyföldi középiskolások a saját nyelvjárásukat, és mikor a (magyar) köznyelvet. Az írás
Az Entropláza (kortárs irodalmi online magazin) próza oldalan megjelent Hegyi Damján írása „Duna és dinnyehéj” címmel. Duna és dinnyehéj Egy péntek estén én meg pár barátom összeültünk a Pöpec nevű pubban, kiereszteni a heti fáradt gőzt. Lovecraftról folyt a diskurzus, hogy ki mijét nyalná meg a híres írónak, meg még sok minden másról, jó
A Poétikon e heti adásának vendége Sarnyai Benedek, író, a Magyar Írószövetség Debüt-díjasa volt, akivel Elfeledték magukat című kötetéről, gasztronómiai különlegességekről és piackutatásról egyaránt beszélgetett a műsorvezető, Viola Szandra. – Az Elfeledték magukat fülszövegében az áll, hogy napi nyolc órában gasztrovideókat nézel, hogy kell ezt elképzelni? – indította a beszélgetést a Magyar Nemzet Videa-csatornáján elérhető
Sarnyai Benedek: Elfeledték magukat Sarnyai Benedek új, a KMTG gondozásában megjelent kötete Elfeledték magukat címmel nem egy gondterhelt vagy vészterhes időket jósló könyv. Úgy mutatja meg egy kis közösségnek, a falunak az egyszerűségét, a közösségre jellemző szabályszerűségek természetét és a közösségi élmények hiányából eredő, korunkra jellemző elvágyódást a jelenből, hogy nem válik didaktikussá, vészjóslóvá. Az
L. Takács Bálint: Az író, aki alkotni akart Az ember mindig önmagával találkozik. Mint egy életrekelt kubista festmény, olyan L. Takács Bálint KMTG sorozatában 2023-ban megjelent kötete, Az író, aki alkotni akart című mű. Sok minden eszünkbe juthat a bibliai teremtéstörténet és Madách Az ember tragédiája című művek utalásrendszerében íródó disztópia kapcsán. Mielőtt társadalomantropológiai, technikafilozófiai
Fehér Enikő: Az analóg ember Mindenkit megtalál egy olyan üzenet, ami neki szól. Szeretnénk igénybe venni egy emlékfényképész szolgáltatásait, aki a múltunkból tud megörökíteni pillanatokat? Fehér Enikő Az analóg ember című művében kísérletezik ennek lehetőségével; fő kérdése, hogy mit akarnánk visszanézni az életünkből, ha bármit visszanézhetnénk. Az emlékek révén nemcsak múltunk van, de az identitásunk
Gere Nóra Éva Repedések Mindenkinek rendelt ideje van, olvashatjuk Gere Nóra Éva Repedések című debütkötetének mottójában, ami alapján joggal leszünk kíváncsiak rá, milyen a versek megszólalójának a rendelt ideje, mit szeretne elérni, hova szeretne eljutni ebben az időben. Biztos, hogy a művészet sok formájával lép kapcsolatba a kötet, a versek meghatározó helyszínein szerzett benyomások alapján
Kopriva Nikolett: Kővé zsugorodott ország A jobbik énem eltűnt. Most nem tudom, mi az enyém, az övé, kié az álom (Ezután) Vagyunk is, meg nem is, vagyunk alig, ebből a gondolatból kiindulóan tudnám leginkább bemutatni, hogy miről szól Kopriva Nikolett Kővé zsugorodott ország című kötete, amely nemrég jelent meg – miként első kötete is
Szkeptikus alkat vagyok. Interjú Kopriva Nikolettel – Három évvel a debütköteted megjelenése után (Amire csak a fák emlékeznek, KMTG, 2020) új verseskötettel jelentkeztél Kővé zsugorodott ország címmel. Mi történt veled ebben az időszakban? Milyen témákkal, műfajokkal dolgoztál? – Törekedtem levetkőzni azokat a motívumokat, témákat, képeket, melyek az első kötetnek alappillérei voltak. Elkezdtem kötött versformákkal kísérletezni,
