A Magyar Nemzet Videa-csatornáján elérhető műsor e heti vendége Horváth László Imre történész, József Attila-díjas költő volt. A meghívottal az I. és a II. világháborút végigélt nemzedékről, Rosseb című regényéről, valamint arról beszélgetett a műsorvezető, Viola Szandra, hogy az ’56-os forradalom miért volt eleve halálra ítélve. „Volt egy híres kaposvári gyalogezred, amelyet Rosseb ezredként is
Megjelent Kiss Bálint Béla két verse az Opus idei első számában. A fiatal költő Pegazus alkotópályázaton első helyezést elért életképe: “A nápolyi éjjeleken” és “A gyönyör nyomában” című verse a 93. oldalon vár mindenkit. Az Opus a szlovákiai magyar írókat és műfordítókat tömörítő Szlovákiai Magyar Írók Társaságának lapja, amelynek célközönsége elsősorban az irodalomkedvelő, gondolkodó,
Sántha Attila Kinyó, kínyó, kényó, kidzso, kidzsu, kigyó, kígyó, kégyó, kijó, kíjó. Némelyik már szinte ismeretlen szó. De mi lett a magyar nyelvjárásokkal, miért és hogyan szorultak vissza? Léteznek még egyáltalán? Még 2008-ban jelent meg egy tanulmány arról, hogy mikor, milyen helyzetekben használják székelyföldi középiskolások a saját nyelvjárásukat, és mikor a (magyar) köznyelvet. Az írás
Az Entropláza (kortárs irodalmi online magazin) próza oldalan megjelent Hegyi Damján írása „Duna és dinnyehéj” címmel. Duna és dinnyehéj Egy péntek estén én meg pár barátom összeültünk a Pöpec nevű pubban, kiereszteni a heti fáradt gőzt. Lovecraftról folyt a diskurzus, hogy ki mijét nyalná meg a híres írónak, meg még sok minden másról, jó
A Poétikon e heti adásának vendége Sarnyai Benedek, író, a Magyar Írószövetség Debüt-díjasa volt, akivel Elfeledték magukat című kötetéről, gasztronómiai különlegességekről és piackutatásról egyaránt beszélgetett a műsorvezető, Viola Szandra. – Az Elfeledték magukat fülszövegében az áll, hogy napi nyolc órában gasztrovideókat nézel, hogy kell ezt elképzelni? – indította a beszélgetést a Magyar Nemzet Videa-csatornáján elérhető
Sarnyai Benedek: Elfeledték magukat Sarnyai Benedek új, a KMTG gondozásában megjelent kötete Elfeledték magukat címmel nem egy gondterhelt vagy vészterhes időket jósló könyv. Úgy mutatja meg egy kis közösségnek, a falunak az egyszerűségét, a közösségre jellemző szabályszerűségek természetét és a közösségi élmények hiányából eredő, korunkra jellemző elvágyódást a jelenből, hogy nem válik didaktikussá, vészjóslóvá. Az
L. Takács Bálint: Az író, aki alkotni akart Az ember mindig önmagával találkozik. Mint egy életrekelt kubista festmény, olyan L. Takács Bálint KMTG sorozatában 2023-ban megjelent kötete, Az író, aki alkotni akart című mű. Sok minden eszünkbe juthat a bibliai teremtéstörténet és Madách Az ember tragédiája című művek utalásrendszerében íródó disztópia kapcsán. Mielőtt társadalomantropológiai, technikafilozófiai
Fehér Enikő: Az analóg ember Mindenkit megtalál egy olyan üzenet, ami neki szól. Szeretnénk igénybe venni egy emlékfényképész szolgáltatásait, aki a múltunkból tud megörökíteni pillanatokat? Fehér Enikő Az analóg ember című művében kísérletezik ennek lehetőségével; fő kérdése, hogy mit akarnánk visszanézni az életünkből, ha bármit visszanézhetnénk. Az emlékek révén nemcsak múltunk van, de az identitásunk
Gere Nóra Éva Repedések Mindenkinek rendelt ideje van, olvashatjuk Gere Nóra Éva Repedések című debütkötetének mottójában, ami alapján joggal leszünk kíváncsiak rá, milyen a versek megszólalójának a rendelt ideje, mit szeretne elérni, hova szeretne eljutni ebben az időben. Biztos, hogy a művészet sok formájával lép kapcsolatba a kötet, a versek meghatározó helyszínein szerzett benyomások alapján
Kopriva Nikolett: Kővé zsugorodott ország A jobbik énem eltűnt. Most nem tudom, mi az enyém, az övé, kié az álom (Ezután) Vagyunk is, meg nem is, vagyunk alig, ebből a gondolatból kiindulóan tudnám leginkább bemutatni, hogy miről szól Kopriva Nikolett Kővé zsugorodott ország című kötete, amely nemrég jelent meg – miként első kötete is
Szkeptikus alkat vagyok. Interjú Kopriva Nikolettel – Három évvel a debütköteted megjelenése után (Amire csak a fák emlékeznek, KMTG, 2020) új verseskötettel jelentkeztél Kővé zsugorodott ország címmel. Mi történt veled ebben az időszakban? Milyen témákkal, műfajokkal dolgoztál? – Törekedtem levetkőzni azokat a motívumokat, témákat, képeket, melyek az első kötetnek alappillérei voltak. Elkezdtem kötött versformákkal kísérletezni,
Polgár Kristóf: A porondmester naplójából minden őszinte szót megvetek. (Táncest) Nagyobb esély van a szenvedésre mint a boldogságra, vallja korai filozófiájában Nietzsche, ezért is keresi A tragédia születése avagy a görögség és a pesszimizmus című művében a választ arra, milyen viszonyban állnak a görögök a szenvedéssel. A dionüszoszi ember Nietzschénél olyan, mint a jó
Interjú Polgár Kristóffal Nemrég jelent meg a második köteted Egy porondmester naplójából címmel. Honnan jött az ötlet, hogy ez legyen a kötet címe? – A porondmester maga Dionüszosz, aki, mint egy cirkuszi látványosságot, vizsgálja a körülötte lévő világot. Szereplőit, történelmi eseményeit, nagy szerelmeket és barátságokat. Ma a körülöttünk zajló események, fordulatok úgy követik egymást, mint egy
Szeder Réka Mi majd másképp című kötetének címe alapján szinte mindent tudunk magáról a könyvről. Sejtjük, hogy generációk közötti problémákról beszél, sérelmeket oszt meg, traumákról rántja le a leplet, sejtéseink szerint tehát olyan dolgokkal szembesít a könyv, amelyek következtében azt mondhatjuk életünk adott pontján: mi majd másképp éljük az életünket, mi majd másképp viselkedünk, másképp
Interjú Szeder Rékával – Most jelent meg a KMTG kiadásában a Mi majd másképp című prózaköteted. Miért tartod fontosnak, hogy a benne tárgyalt témák elérjék az olvasót? – Ezek az esetek, élethelyzetek, traumák sokkal gyakoribbak, hétköznapibbak, mint azt a mai napig is sokan gondolják. Ezeket a fiatalabb generáció egyre jobban feszegeti, és elég bátrak hozzá,
– Most jelent meg a Mifelénk nincsenek padok című köteted a KMTG debütkötet-sorozatában. Amikor az esztétikai és tematikus döntéseket meghoztad a kötetterv kapcsán, milyen előkép élt benned, hová szerettél volna eljutni „intellektuálisan’? – Ez egy nagyon jó kérdés, ugyanis az, hogy a kötet összeállt, sokkal inkább az idő és a türelem játékának, na meg Zalán
Az Előretolt Helyőrség Irodalmi Karaván pécsi felolvasókörútján Ármos Lóránd, Bék Timur, Csender Levente, Dezső Katalin, Hernádi Anna Borbála, Karkó Ádám és Nádasi Krisz lép fel.
Nem akarja kisajátítani sem a magyar irodalmat, sem az irodalomra szánt pénzt az Előretolt Helyőrség Íróakadémia, amelynek kapui bárki előtt nyitva állnak – nyilatkozta a hirado.hu portálnak Orbán János Dénes író, az akadémia vezetője.
A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. 2016. február 15. meghirdette az Előretolt Helyőrség Íróakadémia projektjének első pályázatait. A pályázat két kategóriában került meghirdetésre, alább olvashatóak a pályázat értékelésének szempontjai és a nyertesek nevei is. A nyertes pályázók a pályázat futamideje alatt anyagi támogatásban részesülnek, e mellett rendkívüli tanulási, továbbképzési lehetőségekben, műhelymunkában és korszerű önmenedzselési módszerek elsajátításában
