Az idén tizenöt éves VERSMARATON a Kárpát-medence legnagyobb költészet napi rendezvénye, amelyet a Magyar Írószövetség, a Magyar Napló Kiadó és az Írott Szó Alapítvány 2011-ben indított útjára Oláh János író, költő, kiadóvezető irányításával, az MTVA és 2025-ben a Magyar Katolikus Rádió partnerségével. A program alapját Az év versei antológia adja, amelyet 2002 óta jelentet meg
Gerencsér Anna új könyvéről, a Magányosok társaságáról beszélgetett Schmidt-Czetli Ágnessel. A magyar szerzőkért YouTube-csatornáján. A teljes videót itt látható: https://www.youtube.com/watch?v=-V3U2lkf6d0
Büszkén jelentjük, hogy megjelent Regős Mátyás írása a Pannontükör online próza rovatában. Kellemes olvasást kívánunk mindenkinek! Regős Mátyás: Sutu dó sut – kemence és a fal között levő szűk hely, régebben szegényebb helyen gyermekek és öregek tanyázó v. alvó helye; a gyáva, ernyedt ember menedékhelyének jelképeként az a hely, ahol vki tétlenül meghúzza magát Bőséggel
„Akkor még birtokában voltam a hitnek. Hittem az istent, az ördögöt, a tündért, a boszorkányt, a szellemet, a koboldot.” – meséli gyerekkoráról Kopriva Nikolett kárpátaljai fiatal költő, akinek idén jelent meg harmadik, Talán vagytok című verseskötete. A kötet amolyan folytatása az előző két verseskönyvnek – de most az orosz-ukrán háború történeteit és nagymamáinak szentelt emlékét
Német szemmel a „berni csoda” Az 1954-es labdarúgó világbajnokság döntőjét nem kell bemutatni senkinek Magyarországon. Ez az egyik legfájóbb sportemlékünk: az esélyes Aranycsapatot 3:2-re verték a németek, pedig még vezettünk is kettővel! Az ellenfél szemével viszont elég keveset foglalkoztunk eddig vele, pedig a német emlékezetpolitikában ez a döntő a mai napig kiemelt helyet foglal el.
Sántha Attila Kinyó, kínyó, kényó, kidzso, kidzsu, kigyó, kígyó, kégyó, kijó, kíjó. Némelyik már szinte ismeretlen szó. De mi lett a magyar nyelvjárásokkal, miért és hogyan szorultak vissza? Léteznek még egyáltalán? Még 2008-ban jelent meg egy tanulmány arról, hogy mikor, milyen helyzetekben használják székelyföldi középiskolások a saját nyelvjárásukat, és mikor a (magyar) köznyelvet. Az írás
Birtalan Andrea: Mifelénk nincsenek padok emberiség nyomait nézd / vállamon elviszem én is Oda a világ, vinnelek kell. – idézem Paul Celant a mottóban olvasható verssor alapján, s gondolatban a hordozásnak ezt az elköteleződő gesztusát ismétlem Birtalan Andrea Mifelénk nincsenek padok című, Előretolt Helyőrség Íróakadémia új debütsorozatában megjelent verseskötetének olvasása közben. A versek befogadása közben.
Ismeretlenül is támadások kereszttüzébe kerültek, pedig nem akarnak mást, mint írni. Egyesek mögött már komoly helyezések és publikációk állnak, mások most vették ki először az írásaikat az asztalfiókból. Sokfélék, lelkesek, önfeledtek, elszántak, és mentoraik szerint nagy ígéretek. Négy arc villan fel az Előretolt Helyőrség Íróakadémia huszonkét pályakezdő alkotója közül. Villáminterjúnk az Íróakadémia első táborában készült.
„Ahogy kitudódott, hogy létrejött ez az intézmény, azonnali vehemens támadássorozat indult el, és végül azt mondtam: nincs értelme kompromisszumokat kötni” – szögezi le Orbán János Dénes költő, irodalmár, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia projektvezetője, aki szerint a felzúdulás ellenére egy-két éven belül a minőségi munkával fogják bizonyítani, hogy megszolgálták a bizalmat. Szerinte ma Budapesten át vezet
Vásárolnak az irodalmárok irodalmi folyóiratot? Kire kell rászólni egy színházban? Mi történik, ha összeeresztünk egy csapat szárnypróbálgató alkotót és gyakorló író-költőt, azaz egy egész íróakadémiát? Megelevenedik és fellélegzik a tankönyvekbe száműzött irodalom. Tudósításunk az Előretolt Helyőrség Íróakadémia első táboráról. „Az irodalmi tábor veszélyes műfaj, puskaporos hordó, egy egész község életét képes ellehetetleníteni. Hiszen mi, művészek
