A Bréda Ferenc Irodalmi Kör egy kolozsvári irodalmi műhely, vitakör, a Gaál Gábor Irodalmi Kör és a Bretter György Irodalmi Kör utódja. A 43. Irodalmi Kört a Bulgakov kávéházban rendezték meg és május 5.-én Usier Tamara volt meghívott vendégük. A vitaindító: Lázár Kinga volt és a beszélgetést Nagy Zalán és Péter Blanka moderálta: A
Gerencsér Anna új könyvéről, a Magányosok társaságáról beszélgetett Schmidt-Czetli Ágnessel. A magyar szerzőkért YouTube-csatornáján. A teljes videót itt látható: https://www.youtube.com/watch?v=-V3U2lkf6d0
A beszélgetést Burkhardt Zsófia és Lázár Kinga vezették. Hol ér véget a szerző, hol kezdődik a szerkesztő? Hol marad a szerkesztőnek nyoma a szövegen? Hogyan is zajlik a szerkesztőségi munka egy folyóiratnál? Egyáltalán, mit értünk a “szerkesztő” kifejezés alatt? És persze, hol marad mindeközben az irodalom? Ilyen és ehhez hasonló kérdések mentén alakul majd a
2025 február 13.-án a bukaresti Liszt Ferenc Magyar Kulturális Központban Sántha Attila szerzővel és George Volceanov műfordítóval Demény Péter író, műfordító beszélgetett. Sántha Attila „Ágtól ágig” című családi verseskötete egy dalszöveges családregény, amely a Tracus Arte-nál jelent meg, George Volceanov fordításában, a fekete-fehér album fotóival illusztrálva. Gyengéd és szívmelengető könyv. “Verseskönyvről beszélünk az Ágtól ágig
Kétszáz éve született Jókai Mór, akit az olvasóközönség már életében bálványozott, és akinek az életműve azóta a klasszikus magyar irodalom ékköve. Úgy tűnik azonban, hogy a klasszikusokat ma már ritkábban forgatjuk, hogy jelentőségük a digitális korban mintha elhalványult volna. Mi ennek az oka, egyáltalán: tanítható-e és olvasható-e ma Jókai? Az évforduló alkalmából erről beszélgetett Rónai
A Magyar Nemzet Videa-csatornáján elérhető műsor e heti vendége Horváth László Imre történész, József Attila-díjas költő volt. A meghívottal az I. és a II. világháborút végigélt nemzedékről, Rosseb című regényéről, valamint arról beszélgetett a műsorvezető, Viola Szandra, hogy az ’56-os forradalom miért volt eleve halálra ítélve. „Volt egy híres kaposvári gyalogezred, amelyet Rosseb ezredként is
Mi az irodalom? Ezt a kérdést tettük fel Lakatos Mihály költő-írónak. A válasz persze már nem ilyen egyszerű, de az MCC Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója az irodalmat dupla fenekű fogalomként írta le, ami sok mindent megmagyaráz. Lakatos Mihály a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. programkoordinátoraként többek között a fiatal költők és írók nemzedékké formálásáról, illetve
Interjú Polgár Kristóffal Nemrég jelent meg a második köteted Egy porondmester naplójából címmel. Honnan jött az ötlet, hogy ez legyen a kötet címe? – A porondmester maga Dionüszosz, aki, mint egy cirkuszi látványosságot, vizsgálja a körülötte lévő világot. Szereplőit, történelmi eseményeit, nagy szerelmeket és barátságokat. Ma a körülöttünk zajló események, fordulatok úgy követik egymást, mint egy
Interjú Szeder Rékával – Most jelent meg a KMTG kiadásában a Mi majd másképp című prózaköteted. Miért tartod fontosnak, hogy a benne tárgyalt témák elérjék az olvasót? – Ezek az esetek, élethelyzetek, traumák sokkal gyakoribbak, hétköznapibbak, mint azt a mai napig is sokan gondolják. Ezeket a fiatalabb generáció egyre jobban feszegeti, és elég bátrak hozzá,
– Most jelent meg a Mifelénk nincsenek padok című köteted a KMTG debütkötet-sorozatában. Amikor az esztétikai és tematikus döntéseket meghoztad a kötetterv kapcsán, milyen előkép élt benned, hová szerettél volna eljutni „intellektuálisan’? – Ez egy nagyon jó kérdés, ugyanis az, hogy a kötet összeállt, sokkal inkább az idő és a türelem játékának, na meg Zalán
„A munkánknak nem szemfényvesztő, hanem konkrét eredményei vannak: művek. Sok mű.” – Varga Melinda interjúja Orbán János Dénessel az Előretolt Helyőrség Íróakadémia elmúlt egy évéről, az Enumeráció című antológiáról, tervekről, elképzelésekről és kultúrpolitikáról. Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia december végén 400 millió forintos állami támogatásban részesült. Ilyen nagyságrendű juttatást fiatalokkal foglalkozó intézmény az elmúlt időszakban nem
„Az adófizetők pénzén illik olyan irodalmat művelni, amiben az adófizető is örömét leli – ez a mi koncepciónk a sajnálatos módon egyre inkább eluralkodó, belterjes irodalommal szemben” – mondta az Origónak adott interjújában Orbán János Dénes, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia vezetője. Melyek az Akadémia tevékenységének eddigi eredményei? A szépirodalom-oktatás legfőbb eredményét maguk a művek képezik.
„Ha Szilágyi Erzsébet nem lett volna olyan nő, amilyen, Mátyásból sohasem lett volna király” – mondja új kisregénye, a Hollóasszony főhősnőjéről Ugron Zsolna. A korábban főként televíziós újságíróként ismert szerző íróként az Úrasszonyok-trilógia első kötetével, az Erdélyi menyegző című történelmi regénnyel aratta idáig a legnagyobb sikert – noha ő azt mondja: írásaiban nagyon is a
Megrázó és humoros, mély és felemelő, felnőttes és gyerekes. Folytathatnám a látszólagos ellentétek sorát, de mivel ez jóval sekélyesebb lenne, mint a regénynek akár egyetlen mondata is, ezért abbahagyom. Inkább olvassátok el magát a művet! Össze sem lehet hasonlítani az ajánlóval. Azt ugyanis egy komoly, tehetséges, igazi író írta. (Litkai Gergely) A regényben a főszereplő
Interjú Pál Dániel Leventével, aki a Fővárosi Nagycirkusz új produkcióihoz írja a szövegeket, egyébként pedig költ, szerkeszt, tanít, fordít, folyóiratot és könyvkiadót vezet. Néha pedig berepül egy rockkoncertre szavalni. Elsőre fiatal bohém, jobban megismerve azonban sokoldalú és munkamániás tehetség Pál Dániel Levente, aki mindig több szálon pörög. Egyszerre költő, akinek több kötete is megjelent már;
Kezdjük az elején. Hogyan kerül a Lúdas Matyiba elefánt? A cirkusz egy olyan műfaj – mint erre rájöttem roppant hosszú cirkuszi karrierem során, ez eddig három produkciót jelentett, a Nemzetközi Cirkuszfesztivált, az Atlantisz gyermekeit és most a Lúdas Matyit –, hogy a lehetőségek nagyban alakítják a dramaturgiát. Álmodozol arról, hogy legyen benne ez, legyen benne
„Ahogy kitudódott, hogy létrejött ez az intézmény, azonnali vehemens támadássorozat indult el, és végül azt mondtam: nincs értelme kompromisszumokat kötni” – szögezi le Orbán János Dénes költő, irodalmár, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia projektvezetője, aki szerint a felzúdulás ellenére egy-két éven belül a minőségi munkával fogják bizonyítani, hogy megszolgálták a bizalmat. Szerinte ma Budapesten át vezet
A kormány 150 millió forint támogatással, amit a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő biztosít, irodalmi tehetséggondozó programot indít „a magyar irodalmi élet felfrissítése” érdekében, írtuk meg a múlt héten a Hvg.hu nyomán. A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. kormányhatározat alapján jött létre, 3 millió forint törzstőkével és 147 millió tartalékkal, a cég felügyelőbizottságának tagja Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség
