2025 február 13.-án a bukaresti Liszt Ferenc Magyar Kulturális Központban Sántha Attila szerzővel és George Volceanov műfordítóval Demény Péter író, műfordító beszélgetett. Sántha Attila „Ágtól ágig” című családi verseskötete egy dalszöveges családregény, amely a Tracus Arte-nál jelent meg, George Volceanov fordításában, a fekete-fehér album fotóival illusztrálva. Gyengéd és szívmelengető könyv. “Verseskönyvről beszélünk az Ágtól ágig
Az Újvárad Kulturális folyóiratban megjelent Sarnyai Benedek novellája a Német Kelet-Afrika vidékeiről, ahol fehérszemű kvaggák is léteznek. „Minden szerencsejáték így működik, elkezd játszani az ember és két út áll előtte: beteges játékos lesz, vagy belefásul a vereségbe. Elvész a bizalma a véletlenekben, pedig, ha örökké játszana, egyszer biztosan nyerne.” A fehérszemű kvaggák Veszélyes, ha
A Magyar Írószövetség által szervezett magyar széppróza napi gálaest keretében zajló novellaíró verseny győztese Nagy Koppány Zsolt író. A gálán a verseny mellett koncert és Az év novellái 2025 antológia bemutatója várta az érdeklődőket. A február 18-án – immár második alkalommal – a balatonfüredi Anna Grand Hotel dísztermében tartott telt házas gálaesten Závogyán Magdolna, a
A magyar széppróza napját 2018 óta Jókai Mór születésnapján, február 18-án ünnepeljük. A Magyar Írószövetség koordinálásával Kárpát-medence-szerte megtartott események egyik fénypontja az évente megrendezett novellaíró verseny, melyen a szerzőknek a helyszínen kisorsolt Jókai-műcímek egyikére kell novellát alkotniuk, és jeligével ellátva a zsűri (idén: Mezey Katalin, Mirtse Zsuzsa és Szentmártoni János) elé bocsátaniuk. Idén a kerek
Megjelent Kiss Bálint Béla Ikervers című verse Almacsutkaként a szlovákiai Diákhálózat irodalmi oldalán. Kiss Bálint Béla Amit nem szeretek az emberekben nem szeretem, amikor folyton csak magukról beszélnek. amikor minden témát magukra fordítanak vissza, és nem érdekli őket, hogy nem érdekel. nem szeretem, ha valaki nem érti meg a szarkazmust vagy az öniróniát, vagy még
Kétszáz éve született Jókai Mór, akit az olvasóközönség már életében bálványozott, és akinek az életműve azóta a klasszikus magyar irodalom ékköve. Úgy tűnik azonban, hogy a klasszikusokat ma már ritkábban forgatjuk, hogy jelentőségük a digitális korban mintha elhalványult volna. Mi ennek az oka, egyáltalán: tanítható-e és olvasható-e ma Jókai? Az évforduló alkalmából erről beszélgetett Rónai
február 16-án egész napos műhelybemutatók során hat dráma első magyar fordítását vitte színre a Színház- és Filmművészeti Egyetem Németh Antal Drámaelméleti Intézete, az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke és a Távoli Fény Laboratórium. Az esemény három egyetem több mint 50 hallgatójának fordítói, dramaturgi, rendezői és előadói közreműködésével jött létre. Mary Zimmerman METAMORPHOSES című drámájának
A Magyar Nemzet Videa-csatornáján elérhető műsor e heti vendége Horváth László Imre történész, József Attila-díjas költő volt. A meghívottal az I. és a II. világháborút végigélt nemzedékről, Rosseb című regényéről, valamint arról beszélgetett a műsorvezető, Viola Szandra, hogy az ’56-os forradalom miért volt eleve halálra ítélve. „Volt egy híres kaposvári gyalogezred, amelyet Rosseb ezredként is
Megjelent Kiss Bálint Béla két verse az Opus idei első számában. A fiatal költő Pegazus alkotópályázaton első helyezést elért életképe: “A nápolyi éjjeleken” és “A gyönyör nyomában” című verse a 93. oldalon vár mindenkit. Az Opus a szlovákiai magyar írókat és műfordítókat tömörítő Szlovákiai Magyar Írók Társaságának lapja, amelynek célközönsége elsősorban az irodalomkedvelő, gondolkodó,
„Akkor még birtokában voltam a hitnek. Hittem az istent, az ördögöt, a tündért, a boszorkányt, a szellemet, a koboldot.” – meséli gyerekkoráról Kopriva Nikolett kárpátaljai fiatal költő, akinek idén jelent meg harmadik, Talán vagytok című verseskötete. A kötet amolyan folytatása az előző két verseskönyvnek – de most az orosz-ukrán háború történeteit és nagymamáinak szentelt emlékét
Német szemmel a „berni csoda” Az 1954-es labdarúgó világbajnokság döntőjét nem kell bemutatni senkinek Magyarországon. Ez az egyik legfájóbb sportemlékünk: az esélyes Aranycsapatot 3:2-re verték a németek, pedig még vezettünk is kettővel! Az ellenfél szemével viszont elég keveset foglalkoztunk eddig vele, pedig a német emlékezetpolitikában ez a döntő a mai napig kiemelt helyet foglal el.
Sántha Attila Kinyó, kínyó, kényó, kidzso, kidzsu, kigyó, kígyó, kégyó, kijó, kíjó. Némelyik már szinte ismeretlen szó. De mi lett a magyar nyelvjárásokkal, miért és hogyan szorultak vissza? Léteznek még egyáltalán? Még 2008-ban jelent meg egy tanulmány arról, hogy mikor, milyen helyzetekben használják székelyföldi középiskolások a saját nyelvjárásukat, és mikor a (magyar) köznyelvet. Az írás
Az Entropláza (kortárs irodalmi online magazin) próza oldalan megjelent Hegyi Damján írása „Duna és dinnyehéj” címmel. Duna és dinnyehéj Egy péntek estén én meg pár barátom összeültünk a Pöpec nevű pubban, kiereszteni a heti fáradt gőzt. Lovecraftról folyt a diskurzus, hogy ki mijét nyalná meg a híres írónak, meg még sok minden másról, jó
A Poétikon e heti adásának vendége Sarnyai Benedek, író, a Magyar Írószövetség Debüt-díjasa volt, akivel Elfeledték magukat című kötetéről, gasztronómiai különlegességekről és piackutatásról egyaránt beszélgetett a műsorvezető, Viola Szandra. – Az Elfeledték magukat fülszövegében az áll, hogy napi nyolc órában gasztrovideókat nézel, hogy kell ezt elképzelni? – indította a beszélgetést a Magyar Nemzet Videa-csatornáján elérhető
Sarnyai Benedek: Elfeledték magukat Sarnyai Benedek új, a KMTG gondozásában megjelent kötete Elfeledték magukat címmel nem egy gondterhelt vagy vészterhes időket jósló könyv. Úgy mutatja meg egy kis közösségnek, a falunak az egyszerűségét, a közösségre jellemző szabályszerűségek természetét és a közösségi élmények hiányából eredő, korunkra jellemző elvágyódást a jelenből, hogy nem válik didaktikussá, vészjóslóvá. Az
L. Takács Bálint: Az író, aki alkotni akart Az ember mindig önmagával találkozik. Mint egy életrekelt kubista festmény, olyan L. Takács Bálint KMTG sorozatában 2023-ban megjelent kötete, Az író, aki alkotni akart című mű. Sok minden eszünkbe juthat a bibliai teremtéstörténet és Madách Az ember tragédiája című művek utalásrendszerében íródó disztópia kapcsán. Mielőtt társadalomantropológiai, technikafilozófiai
Fehér Enikő: Az analóg ember Mindenkit megtalál egy olyan üzenet, ami neki szól. Szeretnénk igénybe venni egy emlékfényképész szolgáltatásait, aki a múltunkból tud megörökíteni pillanatokat? Fehér Enikő Az analóg ember című művében kísérletezik ennek lehetőségével; fő kérdése, hogy mit akarnánk visszanézni az életünkből, ha bármit visszanézhetnénk. Az emlékek révén nemcsak múltunk van, de az identitásunk
Gere Nóra Éva Repedések Mindenkinek rendelt ideje van, olvashatjuk Gere Nóra Éva Repedések című debütkötetének mottójában, ami alapján joggal leszünk kíváncsiak rá, milyen a versek megszólalójának a rendelt ideje, mit szeretne elérni, hova szeretne eljutni ebben az időben. Biztos, hogy a művészet sok formájával lép kapcsolatba a kötet, a versek meghatározó helyszínein szerzett benyomások alapján
Kopriva Nikolett: Kővé zsugorodott ország A jobbik énem eltűnt. Most nem tudom, mi az enyém, az övé, kié az álom (Ezután) Vagyunk is, meg nem is, vagyunk alig, ebből a gondolatból kiindulóan tudnám leginkább bemutatni, hogy miről szól Kopriva Nikolett Kővé zsugorodott ország című kötete, amely nemrég jelent meg – miként első kötete is
Szkeptikus alkat vagyok. Interjú Kopriva Nikolettel – Három évvel a debütköteted megjelenése után (Amire csak a fák emlékeznek, KMTG, 2020) új verseskötettel jelentkeztél Kővé zsugorodott ország címmel. Mi történt veled ebben az időszakban? Milyen témákkal, műfajokkal dolgoztál? – Törekedtem levetkőzni azokat a motívumokat, témákat, képeket, melyek az első kötetnek alappillérei voltak. Elkezdtem kötött versformákkal kísérletezni,
Polgár Kristóf: A porondmester naplójából minden őszinte szót megvetek. (Táncest) Nagyobb esély van a szenvedésre mint a boldogságra, vallja korai filozófiájában Nietzsche, ezért is keresi A tragédia születése avagy a görögség és a pesszimizmus című művében a választ arra, milyen viszonyban állnak a görögök a szenvedéssel. A dionüszoszi ember Nietzschénél olyan, mint a jó
Interjú Polgár Kristóffal Nemrég jelent meg a második köteted Egy porondmester naplójából címmel. Honnan jött az ötlet, hogy ez legyen a kötet címe? – A porondmester maga Dionüszosz, aki, mint egy cirkuszi látványosságot, vizsgálja a körülötte lévő világot. Szereplőit, történelmi eseményeit, nagy szerelmeket és barátságokat. Ma a körülöttünk zajló események, fordulatok úgy követik egymást, mint egy
Szeder Réka Mi majd másképp című kötetének címe alapján szinte mindent tudunk magáról a könyvről. Sejtjük, hogy generációk közötti problémákról beszél, sérelmeket oszt meg, traumákról rántja le a leplet, sejtéseink szerint tehát olyan dolgokkal szembesít a könyv, amelyek következtében azt mondhatjuk életünk adott pontján: mi majd másképp éljük az életünket, mi majd másképp viselkedünk, másképp
Interjú Szeder Rékával – Most jelent meg a KMTG kiadásában a Mi majd másképp című prózaköteted. Miért tartod fontosnak, hogy a benne tárgyalt témák elérjék az olvasót? – Ezek az esetek, élethelyzetek, traumák sokkal gyakoribbak, hétköznapibbak, mint azt a mai napig is sokan gondolják. Ezeket a fiatalabb generáció egyre jobban feszegeti, és elég bátrak hozzá,
Birtalan Andrea: Mifelénk nincsenek padok emberiség nyomait nézd / vállamon elviszem én is Oda a világ, vinnelek kell. – idézem Paul Celant a mottóban olvasható verssor alapján, s gondolatban a hordozásnak ezt az elköteleződő gesztusát ismétlem Birtalan Andrea Mifelénk nincsenek padok című, Előretolt Helyőrség Íróakadémia új debütsorozatában megjelent verseskötetének olvasása közben. A versek befogadása közben.
– Most jelent meg a Mifelénk nincsenek padok című köteted a KMTG debütkötet-sorozatában. Amikor az esztétikai és tematikus döntéseket meghoztad a kötetterv kapcsán, milyen előkép élt benned, hová szerettél volna eljutni „intellektuálisan’? – Ez egy nagyon jó kérdés, ugyanis az, hogy a kötet összeállt, sokkal inkább az idő és a türelem játékának, na meg Zalán
A Budapest Műszaki és Gazdasági Egyetem meghívására a Hanghíd rendezvénysorozat első alkalmával Ármos Lóránd és Noszlopi Botond tartott zenés irodalmi estet.
Ismeretlenül is támadások kereszttüzébe kerültek, pedig nem akarnak mást, mint írni. Egyesek mögött már komoly helyezések és publikációk állnak, mások most vették ki először az írásaikat az asztalfiókból. Sokfélék, lelkesek, önfeledtek, elszántak, és mentoraik szerint nagy ígéretek. Négy arc villan fel az Előretolt Helyőrség Íróakadémia huszonkét pályakezdő alkotója közül. Villáminterjúnk az Íróakadémia első táborában készült.
„Ahogy kitudódott, hogy létrejött ez az intézmény, azonnali vehemens támadássorozat indult el, és végül azt mondtam: nincs értelme kompromisszumokat kötni” – szögezi le Orbán János Dénes költő, irodalmár, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia projektvezetője, aki szerint a felzúdulás ellenére egy-két éven belül a minőségi munkával fogják bizonyítani, hogy megszolgálták a bizalmat. Szerinte ma Budapesten át vezet
Vásárolnak az irodalmárok irodalmi folyóiratot? Kire kell rászólni egy színházban? Mi történik, ha összeeresztünk egy csapat szárnypróbálgató alkotót és gyakorló író-költőt, azaz egy egész íróakadémiát? Megelevenedik és fellélegzik a tankönyvekbe száműzött irodalom. Tudósításunk az Előretolt Helyőrség Íróakadémia első táboráról. „Az irodalmi tábor veszélyes műfaj, puskaporos hordó, egy egész község életét képes ellehetetleníteni. Hiszen mi, művészek
