,A titok a titokban van, / nem az emberben, / engem őrzöl vele. Ha mondasz egy fohászt értem, / nem te imádkozol, / hanem az ima” – írja a költő. Ha elolvasod ezt a könyvet / nem te olvasol, / a könyv olvas téged – teszem hozzá. Viola Szandra műveinek régi ismerőjeként bizonyos vagyok abban, ez a gyűjtemény eddigi legjobb, legegységesebb kötete, amely költői munkálkodásának szinte valamennyi vonását egységes mássá transzponálja, kialakítva ezzel azt az egyéni hangot, különös látást és érzékenységet,…