Az Én meg az Ének szerencsére közben épp azt dokumentálja, hogy a húsz év pokoljárás minden produktuma úgy képes fennmaradni, hogy akinek érte (dudás, gitáros, énekes, egyre megy) oda le kellett menni, visszajött.
Sóvárgás (Részlet)
Amint arról korábban beszámoltunk a KMTG gondozásában megjelent Böszörményi Zoltán új kisregénye. A kötetből az Irodalmi Jelen oldalán olvashatnak részleteket.
Feje fölött koronája, mint habos torta (napló)
Netnapló az Előretolt Helyőrség Íróakadémia kárpátaljai irodalmi karavánjáról.
Irodalmi Jelen – 2019. április
Az Irodalmi Jelen árpilisi számában szerzőink művei is olvashatók.
A tó tavaszi éneke (költészet napi összeállítás)
Az íróakadémia oktatóinak művei az Irodalmi Jelen költészet napi összeállításában.
Relatív élettér
“A csend húrjait
zabolázod: fehér zaj
minden mozdulat.”
Drávucz Zsolt haikui a Székelyföld folyóirat márciusi számában olvashatók.
Költészet az egész világ
„A pillanat, melyet a költő megragad, szerteágazik, újabbnál újabb pillanatokká lényegül át, olyanná lesz, mint egy ezerágú fa; és ha az ezerből ki is nő még ezer, a törzs ugyanaz marad.”
Lázadók előre!
Dobsa Dorina, Ilyés Krisztina, Izer Janka és Kertész Dávid ezúttal azt járták körül, mennyire vagyunk előítéletesek a versmegosztó Facebook profilokkal, hitelesek-e a közösségi oldalak szépirodalmi tartalmai, és miért gyanítunk minden rózsaszín betűs Instagram megosztás mögött dilettantizmust.
Márciusi publikációk az Irodalmi Jelenen
„De minden, mi éjjel a nincsben marad:
horgolt terítő, régi cérna és anyagdarab,
a törött, mintás bögre, amin nem pihen kezed,
ilyenkor másik, erősebb létezésbe kezd.”
(Viola Szandra)
Az el nem készült kép
„Minden szerzőnek kijár egy trágárság, amit benne hagyhat a szövegében.”
Jó lenne egy gumiszoba csak nekünk
„A városok, amiket folyó szel ketté,
Mindig szomorúak,
Hiába nyújtóznak egymás felé.”
Hinta
„Reggelente a diófa alatt kávézom. A szomszédoknak nem köszönök. Örülök a hintának, és a diófának is. Néha gondolok rád. Jó, hogy nem mentél akkor haza.”
Halott föld ez
„Ezeknek a gyerekeknek a történetéről senki semmit nem tud, ezért úgy éreztem, hogy az én dolgom, hogy a világ elé tárjam őket.”
Gyermekrajz egy félig üres pohárról
„Kitörlöm a karod,
és megmagyarázom magamnak, a kezed” – Ilyés Krisztinka versei a Pannon Tükör oldaláról
Messzi pávatánc
„a rómaiak azt suttogják,
a Tevere partján sétál éjjelente,
boszorkánynak mondják, kinek
szőke fürtjeiből kötelet fon a szél”
Felkavar és bizonytalanságba taszít
„A körbe és a kör köré írt sokszögek oldalszámának növelésével egyre inkább kitöltődik a hiány, egyre pontosabban rajzolódik ki a tökéletesség, amit csak közelíteni lehet: az egész, a kör.”
„Bandi bátyám, no, ne nyúlj revolverért…”
„Sokszor gondolkodom azon, hogy komolyan lehet-e téged venni, vagy csak blöffölsz. Ördögöd van, esetleg szemfényvesztő vagy?”
Nem köszöntő levél
„Kellett erő önimádathoz és ön-imához,
kellett szenvedned, mitől mindenki szenved,
(álmok, leányok, bomlott ingerek)
hát most omoljon rád gyilkos szerelemmel
arany-vörös tenger és altasson csatazaj.”
Hibátlanok a fák, idegen lények
„És rohant a mámor a szűkült erekben,
az égre a hajnal kígyói csúsztak,
egy ember alatta, kegyelmet, reményt,
nem így, nem ezt akarta. ”
Csavaros, mint a székely esze
„Nem biztos, hogy feltétlenül definiálni tudjuk, ki a magyar, azt viszont tudjuk, hogy a legmagyarabb magyar a székely”
Temetőföld, rögvalóság
„Friss, komor, súlyos és minden mondata erős, mint a halál”
A vár fehér asszonya életre kell
Valóban rasztaszíve volt Ady Endrének?
A föld a vízen úszik, akárcsak egy fadarab
„…inkább disznópásztor lennék Amagerbón, kit megértenek a disznók, semmint költő, kit félreértenek az emberek.”
Mátyás anyja Prágában
„Küldök pénzt
Hóvégén.
Mindet félrerakom.
S karácsony
Tájékán
Lesz pár szabadnapom.”
Halott föld, rózsák, latrok és fapulyák
“nem kell ahhoz templomba járni, hogy az ember higgyen Istenben”
Ne repülj el!
„ők még nem tudják, hogy az intimitás
manapság annyi, hogy kikapcsolod a monitort”
Irányzék tőrdobálóknak
“A zseni meghal, eltemetik. Sírján dudva és barátok nőnek.”
Nárcisz-imával elbocsátasz – hölgyválaszok Adynak
„Remeg a test, érzi, valami nem illő nevelkedik benne.
A levelek lehullnak, meghalnak inkább,
ha nem tűrik meg a növényt.”
Orbán János Dénes versei
“Egymillió vers után rád találtam,
és már tudom, rólad szólt mindegyik,
szó szerint, na meg úgy általában.”