A beszélgetést Burkhardt Zsófia és Lázár Kinga vezették. Hol ér véget a szerző, hol kezdődik a szerkesztő? Hol marad a szerkesztőnek nyoma a szövegen? Hogyan is zajlik a szerkesztőségi munka egy folyóiratnál? Egyáltalán, mit értünk a “szerkesztő” kifejezés alatt? És persze, hol marad mindeközben az irodalom? Ilyen és ehhez hasonló kérdések mentén alakul majd a
Fülbevaló – a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház rádiójátéka Lőrincz P. Gabriella Isten arca című novelláját a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház rádiójátékaként hallhattuk a Pulzus FM (92,1) adásában. Előadja: Sőtér István. Technikai munkatársak: Fóris Erik, Jackanics Vaszja. „Vannak vakok, akik bénák is; nekik sokkal rosszabb, mint nekem, hiszen én mindent látok. Az egyik
2025 február 13.-án a bukaresti Liszt Ferenc Magyar Kulturális Központban Sántha Attila szerzővel és George Volceanov műfordítóval Demény Péter író, műfordító beszélgetett. Sántha Attila „Ágtól ágig” című családi verseskötete egy dalszöveges családregény, amely a Tracus Arte-nál jelent meg, George Volceanov fordításában, a fekete-fehér album fotóival illusztrálva. Gyengéd és szívmelengető könyv. “Verseskönyvről beszélünk az Ágtól ágig
Az Újvárad Kulturális folyóiratban megjelent Sarnyai Benedek novellája a Német Kelet-Afrika vidékeiről, ahol fehérszemű kvaggák is léteznek. „Minden szerencsejáték így működik, elkezd játszani az ember és két út áll előtte: beteges játékos lesz, vagy belefásul a vereségbe. Elvész a bizalma a véletlenekben, pedig, ha örökké játszana, egyszer biztosan nyerne.” A fehérszemű kvaggák Veszélyes, ha
Büszkén közöljük, hogy tehetséges költőnk, Ushier Tamara versei megjelentek az Irodalmi Jelen című havi folyóirat februári számában. A verseket Szabó Detty alkotása illusztrálta. Tetem a málnavészben Mint tömegsírokban a végtagok, egymásba akadnak az erdő csonkjai. Időnként nagyokat nyikkannak, mintha feszítené őket valami, talán egymást feszítik. Fekete lepkék a tisztásról felröppenő varjak, elégeti őket a nap,
A Magyar Írószövetség által szervezett magyar széppróza napi gálaest keretében zajló novellaíró verseny győztese Nagy Koppány Zsolt író. A gálán a verseny mellett koncert és Az év novellái 2025 antológia bemutatója várta az érdeklődőket. A február 18-án – immár második alkalommal – a balatonfüredi Anna Grand Hotel dísztermében tartott telt házas gálaesten Závogyán Magdolna, a
A magyar széppróza napját 2018 óta Jókai Mór születésnapján, február 18-án ünnepeljük. A Magyar Írószövetség koordinálásával Kárpát-medence-szerte megtartott események egyik fénypontja az évente megrendezett novellaíró verseny, melyen a szerzőknek a helyszínen kisorsolt Jókai-műcímek egyikére kell novellát alkotniuk, és jeligével ellátva a zsűri (idén: Mezey Katalin, Mirtse Zsuzsa és Szentmártoni János) elé bocsátaniuk. Idén a kerek
Megjelent Kiss Bálint Béla Ikervers című verse Almacsutkaként a szlovákiai Diákhálózat irodalmi oldalán. Kiss Bálint Béla Amit nem szeretek az emberekben nem szeretem, amikor folyton csak magukról beszélnek. amikor minden témát magukra fordítanak vissza, és nem érdekli őket, hogy nem érdekel. nem szeretem, ha valaki nem érti meg a szarkazmust vagy az öniróniát, vagy még
Kétszáz éve született Jókai Mór, akit az olvasóközönség már életében bálványozott, és akinek az életműve azóta a klasszikus magyar irodalom ékköve. Úgy tűnik azonban, hogy a klasszikusokat ma már ritkábban forgatjuk, hogy jelentőségük a digitális korban mintha elhalványult volna. Mi ennek az oka, egyáltalán: tanítható-e és olvasható-e ma Jókai? Az évforduló alkalmából erről beszélgetett Rónai
február 16-án egész napos műhelybemutatók során hat dráma első magyar fordítását vitte színre a Színház- és Filmművészeti Egyetem Németh Antal Drámaelméleti Intézete, az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke és a Távoli Fény Laboratórium. Az esemény három egyetem több mint 50 hallgatójának fordítói, dramaturgi, rendezői és előadói közreműködésével jött létre. Mary Zimmerman METAMORPHOSES című drámájának
2025. január 25-én vette át Nagy Koppány Zsolt a Bárka-díjat a Békéscsabai Jókai Színház Vigadójában. Az ünnepség előtt kameránk előtt is beszélt röviden legújabb könyvéről, A remegő kezű órásmesterről.
A Magyar Nemzet Videa-csatornáján elérhető műsor e heti vendége Horváth László Imre történész, József Attila-díjas költő volt. A meghívottal az I. és a II. világháborút végigélt nemzedékről, Rosseb című regényéről, valamint arról beszélgetett a műsorvezető, Viola Szandra, hogy az ’56-os forradalom miért volt eleve halálra ítélve. „Volt egy híres kaposvári gyalogezred, amelyet Rosseb ezredként is
Megjelent Kiss Bálint Béla két verse az Opus idei első számában. A fiatal költő Pegazus alkotópályázaton első helyezést elért életképe: “A nápolyi éjjeleken” és “A gyönyör nyomában” című verse a 93. oldalon vár mindenkit. Az Opus a szlovákiai magyar írókat és műfordítókat tömörítő Szlovákiai Magyar Írók Társaságának lapja, amelynek célközönsége elsősorban az irodalomkedvelő, gondolkodó,
„Akkor még birtokában voltam a hitnek. Hittem az istent, az ördögöt, a tündért, a boszorkányt, a szellemet, a koboldot.” – meséli gyerekkoráról Kopriva Nikolett kárpátaljai fiatal költő, akinek idén jelent meg harmadik, Talán vagytok című verseskötete. A kötet amolyan folytatása az előző két verseskönyvnek – de most az orosz-ukrán háború történeteit és nagymamáinak szentelt emlékét
Átadták a 2024. évi Bárka-díjakat a Jókai színházban. Hétfő este a Békéscsabai Jókai Színházban bemutatták a Bárka irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat idei első lapszámát, értékelték a tavalyi év Bárka-számait és a folyóirathoz kapcsolódó tevékenységeket, valamint átadták a 2024. évi Bárka-díjakat. A Békéscsabai Jókai Színházban adták át 2024. évi Bárka-díjakat Nagy Koppány Zsolt írónak és
Kertész Dávid: A véletlen műve rádiójáték formában hallgatható a Fülbevaló (a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház) műsorában. Előadja: Mónus Dóra, Sőtér István. Technikai munkatársak: Fóris Erik és Jackanics Vaszja. https://www.facebook.com/100045701563592/videos/1339557760370325 A rádiószínházi sorozatokat a Pulzus FM (92,1) is sugározza.
Német szemmel a „berni csoda” Az 1954-es labdarúgó világbajnokság döntőjét nem kell bemutatni senkinek Magyarországon. Ez az egyik legfájóbb sportemlékünk: az esélyes Aranycsapatot 3:2-re verték a németek, pedig még vezettünk is kettővel! Az ellenfél szemével viszont elég keveset foglalkoztunk eddig vele, pedig a német emlékezetpolitikában ez a döntő a mai napig kiemelt helyet foglal el.
Nagy örömmel olvastuk és ajánljuk mindenkinek Kopriva Nikolett verseit, melyek a Látó című szépirodalmi folyóirat decemberi számában jelentek meg. A versek itt olvashatók: https://www.lato.ro/irodalmi-mu/nagyanyam-atvaltozasai Íme egy kis ízelítő: MACSKA a kapualjakban figyeli egykori szomszédait. házaikban jár, belegabalyodik a függönybe. éjjel megbújik a homályos szobasarokban, onnan nézi az alvó emberek fölött lebegő boszorkányokat. BOSZORKÁNY öregasszony bőrében
Sántha Attila Kinyó, kínyó, kényó, kidzso, kidzsu, kigyó, kígyó, kégyó, kijó, kíjó. Némelyik már szinte ismeretlen szó. De mi lett a magyar nyelvjárásokkal, miért és hogyan szorultak vissza? Léteznek még egyáltalán? Még 2008-ban jelent meg egy tanulmány arról, hogy mikor, milyen helyzetekben használják székelyföldi középiskolások a saját nyelvjárásukat, és mikor a (magyar) köznyelvet. Az írás
A 19 éves szlovákiai magyar szerző egyaránt ír verseket és novellákat, amelyek megjelentek már az Opus és az Előretolt Helyőrség című irodalmi folyóiratokban, valamint egy kisregénye is elérhetővé vált magánkiadásban, Romok között címmel. Ez utóbbi dobogós helyezést ért el a 24. Író-Deák országos vers- és novellaírópályázaton. Jelenleg első nagyszabású regénye szerkesztésén, hamarosan pedig kiadásán dolgozik,
Az Entropláza (kortárs irodalmi online magazin) próza oldalan megjelent Hegyi Damján írása „Duna és dinnyehéj” címmel. Duna és dinnyehéj Egy péntek estén én meg pár barátom összeültünk a Pöpec nevű pubban, kiereszteni a heti fáradt gőzt. Lovecraftról folyt a diskurzus, hogy ki mijét nyalná meg a híres írónak, meg még sok minden másról, jó
Újabb izgalmas verseskönyvek bemutatójára került sor az év elején, január 16-án, a Háló Közösségi Központban. Jól indult az év. A szerzőkkel ‒ Kopriva Nikolettel és Farkas Gáborral ‒ Iancu Laura költőnő beszélgetett. Laura felkészülten, kellemes hangulatban vezette az estet. Mély volt, mégsem követhetetlen, tájékozott, mégsem túl szakmai. Iancu bemutatójából megtudhattuk az ifjú Kopriva Nikolettről, hogy
A Poétikon e heti adásában Nagy Milán Lászlóval beszélgetett Viola Szandra a fiatalokat érintő tartós stresszállapotról, a kapunyitási pánikról, valamint dalszövegírásról, generációs problémákról és Kapunyitási pánik című verseskötetéről is kérdezte a szerző A kapunyitási pánik egyre gyakoribb a fiatal felnőttek körében, főleg a 18–25 éves korosztálynál figyelhető meg, és a legfőbb jellemzője az egy hónapnál
A Globo Televízió „József Attila – dijasaink” portré sorozatában 2025. január 7.-én készítettek egy rendhagyó és lebilincselő interjút Farkas Wellmann Endrével. A videót itt lehet megtekinteni: https://www.youtube.com/watch?v=7kdoTuTZByQ
Usier Tamara versei félelemről, önismeretről és a lakantusz-bogarak csilingeléséről: Első szűrővizsgálat Próbálok a halántékom lüktetésének ritmusára lépni, nem megy. Túl gyors. Eljutok a sárga műanyag székekig a klinikán, leülök a százkettes rendelő elé. Nem kell sokat várnom, behívnak, a doktornő kérdez. Megszid, amiért nem tudom pontosan az utolsó menstruációm dátumát. A vizsgálathoz lassan vetkőzöm le
Megjelentek Szeder Réka versei a Bárka Online Irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóiratban. Szeder Réka Diffúzió Fehér óceán hullámzik felettünk, baba-kék cseppek benne. Nyújtózkodni kéne, elérni őket, amíg még lehet. Vízbe mártott ecset minden ág a szélben: színeiket a magasban bontják ki, rendszereket festenek az égre. Parányi csillagok nézik hatalom-köpenyben, ülnek otthon a parányi csillagok, lent
A Bárka szerkesztősége 2000-ben pénzjutalommal járó díjat alapított, amelyet minden év végén ítél oda azon, a laphoz hosszabb ideje kötődő szerzők között, akik az adott évben is jelentős publikációval, publikációkkal gazdagították a folyóiratot és olvasóit. Az elmúlt tizenhat év díjazottjai között olyan jeles hazai és határon túl alkotók szerepeltek, mint például Banner Zoltán, Bogdán László, Csehy Zoltán,
A Poétikon e heti adásának vendége Kollarits Krisztina irodalomtörténész volt, akit az irodalomterápia fontosságáról, Tormay Cécile-ről és Az elveszett lány című könyvéről kérdezett Viola Szandra író, műsorvezető. „Hogy jut oda egy irodalomtörténész, hogy egyszer csak műfajt váltson, és ne tanulmányokat, esszéket írjon, hanem krimit? Úgy gondolom, hogy van hasonlóság a két munka között. Tehát, hogy
A Poétikon e heti adásának vendége Kertész Dávid író, publicista volt, akivel az emberi faj fennmaradásának esélyeiről, titokzatos lényekről, abortuszról és A keresztúri vámpír című könyvéről beszélgetett a Magyar Nemzet Videa-csatornáján elérhető epizódban. A Poétikon műsorvezetője ezúttal is Viola Szandra volt. Kertész Dávid elmondása szerint egy olyan kozmopolita, aki a Kárpát-medencében érzi jól magát. A
A Poétikon e heti adásának vendége Sarnyai Benedek, író, a Magyar Írószövetség Debüt-díjasa volt, akivel Elfeledték magukat című kötetéről, gasztronómiai különlegességekről és piackutatásról egyaránt beszélgetett a műsorvezető, Viola Szandra. – Az Elfeledték magukat fülszövegében az áll, hogy napi nyolc órában gasztrovideókat nézel, hogy kell ezt elképzelni? – indította a beszélgetést a Magyar Nemzet Videa-csatornáján elérhető
