1820. augusztus 11-én kora délután Lavotta János, az országos hírű hegedűs és zeneszerző összeesik a tállyai patikában. A következő néhány órában, miközben barátai sikertelenül próbálják magához téríteni, meg-megszakadó töredékekben végigálmodja a reformkor előtti Magyarországon lefolyt életét, gyermekkori hegedűóráit, a koncertjeit, találkozásait, csavargásait, szerelmeit. Élet és elmúlás között lebegve valóságot álmodik és álmokat, egybefonódó múltat és jelent, míg élete történetének álomban és a valóságban is végére nem ér.
A regény a közeli barát, Bernát Mihály kéziratban fennmaradt életrajzát követve idézi meg Lavottát, akinek hátrahagyott zeneművei időnként ma is fölhangzanak.
Bencsik Gábor 1954-ben született Budapesten. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1979-ben agrármérnöki, a Pécsi Tudományegyetemen 2006-ban történészdiplomát, 2010-ben PhD-fokozatot szerzett. Újságíró, szerkesztő, könyvkiadó.
Eddig megjelent könyvei:
Kis könyv a magyar hagymáról. Corvina, Budapest, 1989.
Az üldözöttek. Magyar Mercurius, Budapest, 1994.
Horthy Miklós – a kormányzó és kora. Magyar Mercurius, Budapest, 2002.
Igazságot Magyarországnak (Lord Rothermere és a magyar revízió). Magyar Mercurius, Budapest, 2002.
Cigányokról. Magyar Mercurius, Budapest, 2008.
Vármegyék könyve 1–2. Magyar Mercurius, Budapest, 2008.
A régi Erdély népeinek képeskönyve (társszerzőként). Magyar Mercurius, Budapest, 2013.
Magyar cigány képes könyv. Magyar Mercurius, Budapest, 2013.
A lovasok. Magyar Mercurius, Budapest, 2013.
Dolgaink. Magyar Mercurius, Budapest, 2014.
Mari története. Előretolt Helyőrség Íróakadémia, Budapest, 2020.