Kabdebó Lóránt: “egy Költő Agya”

Kabdebó Lóránt: “egy Költő Agya”

A magyar lírai modernség második hullámának vezéralakját, Szabó Lőrincet és életművét Kabdebó Lóránt ebben az új könyvben komparatista nézőpontból elemzi. Egyrészt párbeszédbe lépteti a világirodalmi modernség nagyjaival, T. S. Eliottól Kavafiszon át William Butler Yeatsig. Másrészt József Attila költészetével összehasonlítva a Szabó Lőrinc-i egyszerre világfölmérő és világalakító poétikát, amennyire megmutatja a két költőnél jelentkező világtapasztalat egyezését, finom reflexióival annyira karakteressé is teszi az annak artikulálásában jelentkező markáns különbségeket – nem beszélve arról, hogy kitekint az utómodernségre is, Weöres vagy éppen Pilinszky lírájában felmutatva a történő hagyomány hatását. Harmadrészt pedig Szabó Lőrinc verseit a költő publicisztikájával és irodalmi tanulmányaival együtt értelmezi, ezzel műfajok között és alapos filológiai munkával megtámogatva tematizálja azokat az irodalom- és tudományelméleti, valamint filozófiai kérdéseket, amelyek az erők, az élet, a sors és a technika viszonyában a XX. század első felének költészetét foglalkoztatták. Mindehhez Kabdebó Lóránt tulajdonképpen egyetlen talányos sor értelmezéséből indul ki, hogy aztán folyton ahhoz érkezzék vissza, egyre teljesebben értve, hogy mit jelenthet az: a „Mindenség is csak egy Költő Agya”.

Kabdebó Lóránt (Budapest, 1936), irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, Szabó Lőrinc monográfusa.

Szabó Lőrinc költői pályája szerencsés csillagállás alatt alakult. Az irodalmi köztudat a legjelentősebb hazai költők között tartja számon, annak ellenére, hogy személyisége mindig is megosztó egyéniséggé avatta. Az ember sorsával vitatkozó szövegei egyben részeivé lesznek a létezés csodájába belehallgató verseinek. Költői gyakorlata a XX. század európai költészetét jellemző oximoron megfogalmazásához segítik: az élet rettenetességének elbeszélését a Költő Agyában elborítja a vágyakozás a létezés gyönyörének átélésére. A versalkotás gyönyörittas folyamata a mindenség csodájában elhelyezettként jeleníti meg a mindennapi életében kétségbeejtő helyzetek között bemutatott embert.

A költő temetésén az egyetemi tanulmányait végző, feladatváró ifjú pillantása összetalálkozott Németh László tekintetével. Benne már akkor érezni véltem, amit utóbb – ismeretségünk során – leveleiben feladatomként tudatosított: „Látom, hogy Szabó Lőrinccel foglalkozol. Ő is egyike azoknak, akiket szép csendesen ki akarnak iktatni a köz-emlékezetből. Nehéz, de szép feladat e könnyelmű feledés s bűnös feledtetés ellen dolgozni. (1966. november 17.); Örülök annak is, hogy Szabó L.-könyved halad […] hiszem, hogy a társadalmilag hálátlan téma ebben az esetben is nagy szellemi s mesterségbeli gazdagodással fog járni: hisz a kritikus pályája a tehetsége mellett elsősorban a szegődésétől függ – hogy mire teszi fel magát (1967. szeptember 15.)

1961-ben írtam meg első tanulmányomat Szabó Lőrincről. Azóta szöveguniverzumát sikerült megjelenéshez segítenem, poétikáját megfejtéshez közelíteni – mindezzel egy nagy nemzeti klasszikust elvezetni olvasóihoz és kinevelni kutatóinak nemzedékeit –, sokszor és sokféleképpen változó korunkban szolgálatával életem tisztes feladatra szentelni.

Jelen könyvemben a Szabó Lőrinc-szövegek összeolvasási lehetőségét keresem kortárs európai költőtársai világával. 

Kabdebó Lóránt Szabó Lőrincről írott könyvei:

 

Szabó Lőrinc a lázadás kezdetén (Kalibán) (Borsod-Miskolci Füzetek 1. Miskolci Városi Könyvtár, 1968)

Háromkötetes Szabó Lőrinc-monográfiája a Szépirodalmi Kiadó gondozásában: Szabó Lőrinc lázadó évtizede (1970); Útkeresés és különbéke (1974); Az összegezés ideje (1980)

Szabó Lőrinc hévízi versfüzete (Kézirattár, 1980, Magyar Helikon – Európa; Hévíz, Önkormányzat (Hévízi könyvtár 11.) 19972

Szabó Lőrinc, Gondolat, 1985 (Nagy magyar írók)

„A magyar költészet az én nyelvemen beszél.” A kései Nyugat-líra összegződése Szabó Lőrinc költészetében (Irodalomtörténeti füzetek, Argumentum, 1992, 19962)

Szabó Lőrinc pályaképe (Osiris, 2001)

Szabó Lőrinc „pere” (Argumentum, 2006)

Mesék a költőről. Szabó Lőrinc-tanulmányok (Ráció, 2011)

Titkok egy élet/műben (Miskolci Egyetem Szabó Lőrinc Könyvtár, 11.  2010)

„Nyílik a lélek”. Kettős látás a huszadik századi lírában – Szabó Lőrinc „rejtekútja” (Ráció, 2015)

 

A könyvről írták:

Kapcsolódó linkek: