Kabdebó Lóránt: Esettanulmányok? Sorsvállalások!

Kabdebó Lóránt: Esettanulmányok? Sorsvállalások!

Kabdebó Lóránt 1936-ban született Budapesten erdélyi magyarörmény családba. Iskoláit Gyöngyösön, Egerben és Miskolcon végezte.

Az ELTE magyar–történelem szakán 1958-ban diplomázott, 1969-ban lett az irodalomtudomány kandidátusa, 1990-ben pedig az irodalomtudomány doktora. Tanított Miskolcon középiskolában, dolgozott a Petőfi Irodalmi Múzeumban, tanszékvezető egyetemi tanár volt a Janus Pannonius Tudományegyetemen Pécsett.

Egy cikluson át szerkesztette az Irodalomtörténet folyóiratot, a Szabó Lőrinc füzetek sorozatot, valamint a miskolci Napjainknak és az Új Holnapnak is volt szerkesztője. Majdnem három tucat önálló tudományos kötet szerzője, emellett ő irányította és rendezte sajtó alá a Szabó Lőrinc-életműkiadást a Szépirodalmi, a Magvető, a Csokonai kiadók és a Petőfi Irodalmi Múzeum gondozásában, illetve szintén ő szerkeszti az életmű kritikai kiadását (krk.szabolorinc.hu). A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának alapító dékánja, jelenleg professor emeritus.

Fontosabb kötetei:
Háromkötetes Szabó Lőrinc-monográfiája a Szépirodalmi Kiadó gondozásában: Szabó Lőrinc lázadó évtizede (1970); Útkeresés és különbéke (1974); Az összegezés ideje (1980)
Lakatos István (Irodalomtörténeti Kiskönyvtár, 1986)
Az Újhold költői (1988)
„A magyar költészet az én nyelvemen beszél.” A kései Nyugat-líra összegződése Szabó Lőrinc költészetében (Argumentum, két kiadásban, 1992)
Vers és próza a modernség második hullámában (Argumentum, 1996)
Szabó Lőrinc pályaképe (Osiris, 2001)
Szabó Lőrinc „pere” (Argumentum, 2006)
Mesék a költőről: Szabó Lőrinc-tanulmányok (Ráció, 2011)
Titkok egy élet/műben (ME Szabó Lőrinc Könyvtár, 2010)
„Nyílik a lélek”: Kettős látás a huszadik századi lírában – Szabó Lőrinc „rejtekútja” (Ráció, 2015)

Kapcsolódó linkek: