A tárca napjainkban ismét reneszánszát éli, és ez nagyban köszönhető annak, hogy Nagy Koppány Zsolt fél évtizede beleszeretett ebbe a sokáig mellőzött műfajba. A jeles prózaíró finom és gyakran gonoszka humora, öniróniája különösen jól érvényesül a tárcákban, a humoreszk műfaja pedig szintén a kisujjában van a szerzőnek.
Az Apucifoci írásai egy átlagos élet átlagos mindennapjairól szólnak. A családi és az iskolai életről, a kisállattartás bonyodalmairól, a sportolásról, arról, hogy miként próbáljuk lenyűgözni sporttársaink asszonyait focinak becézett pocakos totyogásunkkal. Remekbe sikerült, garantáltan megnevettető, elgondolkodtató korrajz. (Orbán János Dénes)
Nagy Koppány Zsolt 1978-ban született Marosvásárhelyen. József Attila-díjas író, műfordító, szerkesztő.
Korábbi kötetei:
Arról, hogy milyen nehéz (novellák, Erdélyi Híradó Kiadó, Kolozsvár, 2000)
Jozefát úr, avagy a regénykedés (regény, Alexandra Kiadó, Budapest, 2006)
Nagyapám tudott repülni (novellák, Magvető Kiadó, Budapest, 2007)
Amelyben Ekler Ágostra – emlékezünk – (regény, Magvető Kiadó, Budapest, 2010)
Mein Grossvater konnte fliegen (novellák, Edition Solitude, Stuttgart, 2012)
Nem kell vala megvénülnöd 2.0 (regény, Magvető Kiadó, Budapest, 2014)
A vendégmunkás (és a) dalai (novellák, Előretolt Helyőrség Íróakadémia, Budapest, 2021)
Lórúgás gyomorszájra (novellák, Előretolt Helyőrség Íróakadémia, Budapest, 2021)