Smid Róbert: A grammatika érzéketlensége

Smid Róbert: A grammatika érzéketlensége

„…az embert a körülményei csak annyiban határozzák meg, amennyiben a költészet képessé válik e viszonyra reflexióval szolgálni.”

Smid Róbert (Gyöngyös, 1986) PhD

irodalom- és kultúratudós, az ELTE Általános Irodalomtudományi Kutatócsoportjának tagja, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatója és vezető szerkesztője. Kutatási területei: ökokritika, bioirodalom, klímafikció; az irodalom kartografikus kultúrtechnikái; médiumfilozófia és mediális kultúratudomány. Első könyve Sigmund Freud és Jacques Lacan papírgépei címmel jelent meg az Előretolt Helyőrség Íróakadémiánál, és elnyerte a Magyar Írószövetség Debüt-díját.

 

Jelen kötet címe megegyezik a legelső kritikáméval, amely több mint egy évtizeddel ezelőtt született Nyerges Gábor Ádám debütkötetéről, az alcím pedig az X- és az Y-generációkra utal, amelyeknek szépíróiról szólnak ezek az írások. Igyekeztem úgy összeállítani a kötetet, hogy minden szempontból látsszanak az arányok: hogy nagyjából másfélszer annyit írtam a fiatalokról, mint a középnemzedék tagjairól, hogy gyakrabban írok lírakötetekről, mint prózáról stb. A „grammatika érzéketlensége” utal az olvasásmódomra, amelyről a kritikák egyértelműen tanúskodnak: elemző, szoros olvasás – ez megmagyarázza a líra „felülreprezentáltságát” a kritikai munkásságomban –, mely legtöbbször tartózkodik a nyílt értékítélettől, ugyanakkor az elemzésekből ki kell rajzolódjék a szöveg súlya, nehézkedése is az olvasó előtt; az, hogy az egyes kötetek milyen sikerrel mozgatják tétjeiket.

A könyvről írták: