“A Disney-birodalom kreatív szakemberei elgondolkodhatnak, mert látványvilágban nagyon erőteljes az, amit a Budapesti Operettszínház letett az asztalra, pontosabban a színpadra.” – írja az előadásról a Magyar Nemzet.

A Budapesti Operettszínház alkotói, közülük is főként a darabot jegyző Orbán János Dénes és a zeneszerző Pejtsik Péter ha nem is négyszáz, de rengeteg változatot tanulmányozhattak, mire létrehozták a csángó népmesei elemekkel és népdalokkal átszőtt Hamupipőkét, ami meglepően látványos, humoros és magával ragadó lett.

Hamupipőke, az árva lány története számos változatban ismert a világon. Érdekes, hogy első nyomai az ókori Egyiptomban tűnnek fel, majd megjelenik Rómában és a IX. századi Kínában is. Idehaza népszerűségéhez nagymértékben hozzájárult többek között a Grimm-gyűjteményből már a XIX. század közepén átültetett változat, valamint az Erdélyi János Népdalok és mondák című, 1848-ban publikált gyűjteményében olvasható Az özvegy ember és árva lány történet. A német mesetudós, Ulf Diederichs szerint a történetnek több mint négyszáz változata kering szerte a világban.

De vajon egy ennyire ismert és kedvelt történet képes-e még meglepni vagy újat mondani ilyen formában? A válaszunk: igen. A Budapesti Operettszínház csángó–magyar Hamupipőkéje ugyanis nagyon szerethető és hiteles lett. Ám abban nem vagyunk biztosak, hogy a majdnem háromórás, komplex darabot a kisebb gyerekek is megértették. Az viszont kétségtelen, hogy élvezték.

A Magyar Nemzet oldalán a teljes cikk olvasható.

Az alkotókkal készült videó pedig itt érhető el.