#Előretolt Helyőrség

Tovább

Kiss Bálint Béla: Az oroszlán

A kortárs szlovákiai magyar irodalom új hangjai Dunaszerdahelyen Szeptember 2-án, szerdán irodalomkedvelőkkel telt meg a dunaszerdahelyi Nosztalgia Pub, ahol bemutatták a Szlovákiai magyar szép irodalom 2026 című antológiát. A kötet a szlovákiai magyar irodalom kortárs terméséből kínál válogatást, és egyben pillanatképet ad arról is, milyen sokféle hang, műfaj és alkotói szemlélet van jelen napjaink szlovákiai

Tovább

Lőrincz P. Gabriella: Macskaságaim című új rovata

Zűrzavaros napjainkat kedves és vidám történetekkel, emlékekkel szeretném színesíteni. Úgy gondolom, talán egy könnyed tárca a képzeletbeli vonal alatt frissítő limonádéként hathat – és nem is akar többnek látszani. Történetem a macskákkal kisgyermekként kezdődhetett, hiszen nincs is olyan gyermekkori emlékem, amelyben ne lett volna macskánk a háznál. Persze akkor a macskatartás egészen más volt, mást

Tovább

Lőrincz P. Gabriella új írása az Irodalmi Kincsek Tárában

Megjelent Lőrincz P. Gabriella Diagnózis című írása az Irodalmi Kincsek Tára független online irodalmi folyóiratban. A szerző új művében az emberi sorsok, a belső feszültségek és a kiszolgáltatottság kérdései kerülnek előtérbe. Írásaihoz hasonlóan a Diagnózis is az egyéni tapasztalatok felől közelít olyan élethelyzetekhez, amelyekben a személyes fájdalom és a külvilág terhei egyszerre vannak jelen. Lőrincz

Tovább

Szerkesztés és önkritika – Beszélgetés Nagy Koppány Zsolttal a Dokk-ban

Nagy Koppány Zsolt József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorúja díjas író, költő, szerkesztő és műfordító. Eddig négy regénye, hét novelláskötete, egy verseskötete és egy útikönyve jelent meg, melyeket számos rangos irodalmi díjjal is elismertek. Szerkesztőként dolgozott a Kriterion Könyvkiadónál, az Erdélyi Híradó Könyvkiadónál, az Orpheusz Kiadónál és az Előretolt Helyőrségnél is, jelenleg pedig a KMTG Kiadó

Tovább

Kabai Henrik – Ágnes és az erdő – kritika

Shakespeare történetei újra és újra megtalálják az utat a filmvászonra – ezúttal azonban nem magát a drámaírót, hanem a mögötte rejlő személyes történetet ismerhetjük meg. A Hamnet érzékeny és különleges film, amely William Shakespeare és felesége, Agnes kapcsolatán, valamint a veszteség és a gyász feldolgozásán keresztül mesél szerelemről, családról és alkotásról. Kabai Henrik filmkritikájában az

Tovább

Arról írni, amiről nehéz – interjú Farkas Wellmann Éva költővel

Hogyan történt a válogatás legutolsó kötetednél, az életműből szemléző Ide siettél hát címűnél? Az eddigi kötetek címei megmaradtak ciklusjelölőnek, így nem összefésülve, hanem időrendi sorrendben olvashatjuk az eddigi termés kiemelkedő darabjait. Ki ajánlotta az időrendi struktúrát? Részt vettél a kötet verseinek válogatásában? A válogatáskötet szerkesztője Elek Tibor volt, ugyanúgy, mint az utóbbi könyveim esetében. A

Tovább

Usier Tamara az Erdélyi Irodalmi Tehetséggondozó Pályázatán

A tehetség és az érzékeny költői hang ismét elismerésben részesült: a BBTE hallgatója, a székelyudvarhelyi Usier Tamara a líra kategória III. helyezését nyerte el „Bennem élő indián” című versével. Az alkotás személyes hangvételével, erőteljes képi világával és mély érzelmi rétegeivel méltán vívta ki a zsűri elismerését. Gratulálunk a díjazottnak, és további sok sikert kívánunk irodalmi

Tovább

Lévai Aliz Mária – Két vers a hiány és a fájdalom tapasztalatáról

Lévai Aliz Mária Eltűnt, keressük és Körbenőtt mag című versei 2026. június 12-én jelentek meg az ÚjNautilus irodalmi portálon. A két költemény a veszteség és a szenvedés nehezen megfogalmazható tapasztalatát járja körül, miközben a hétköznapi élet apró részletei és a test belső világa felől közelít az emberi fájdalomhoz. Az Eltűnt, keressük egy család életében bekövetkező

Tovább

Lakhatási viszonyok – Lévai Aliz Mária versei

Lévai Aliz Mária három verse jelent meg a Napút Online portálon Lakhatási viszonyok címmel. A Lakhatási viszonyok, a Maradék és az Ahogy a bútorok beszélnek című költemények az otthon, a hiány és az elmúlás tapasztalatát járják körül. A versekben a lakás nem csupán élettér, hanem az emlékek, a veszteségek és az emberi kapcsolatok őrzője is.

Tovább

Ismerik-e egymást a szétszakított nemzetrészek? – Lakatos Mihály írása a Kommentárban

Így szól az ismeretlen forrásból származó mondás: “– Mikor lesz a székelyből román? – Amikor Magyarországra érkezik. – És mikor lesz belőle magyar? – Amikor megmássza az Everestet.” A tréfás párbeszéd nem tarthat igényt univerzális érvényre, azaz a benne elrejtett szatirikus üzenet nem értelmezhető bárki által, térben és időben a világ bármely pontján. Azért nem,

Tovább

„Aki egyenarcú és szervilis, az nem is számít írónak” (interjú Orbán János Dénessel)

„Nem lesz itt addig egy objektívebb, széles körű, normálisabb kánon, amíg ilyen megosztottság van, amíg párhuzamos szakmák vannak és nem szakma, amíg az ideológiák belerondítanak alkotók és művek megítélésébe” – Orbán János Dénessel legújabb regényéről, a 20 éves Előretolt Helyőrségről, az olvasóközpontú literatúráról és az utóbbi időben sokat vitatott Kárpát-medencei Tehetséggondozó Kft.-ről beszélgettünk. (Varga Melinda interjúja

Tovább

Irodalmi projekttel indul a Kárpát-medencei Tehetséggondozó

Rejtő Jenő Előretolt helyőrség című könyvének nevét viseli a Kárpát-medencei Tehetséggondozó első irodalmi projektje. Az első pályázaton pályakezdő fiatal tehetségeket és író mentorokat várnak. “Az Íróakadémia elsősorban esélyegyenlőséget próbál teremteni, áthidalni a távolságokat és legyűrni a szociális helyzetből adódó akadályokat. Bármelyik magyarlakta településről jelentkező tehetségnek meg akarjuk adni az esélyt és a lehetőséget, hogy megvalósíthassa