Megjelent Lőrincz P. Gabriella Diagnózis című írása az Irodalmi Kincsek Tára független online irodalmi folyóiratban. A szerző új művében az emberi sorsok, a belső feszültségek és a kiszolgáltatottság kérdései kerülnek előtérbe. Írásaihoz hasonlóan a Diagnózis is az egyéni tapasztalatok felől közelít olyan élethelyzetekhez, amelyekben a személyes fájdalom és a külvilág terhei egyszerre vannak jelen.

Lőrincz P. Gabriella költő és író, aki 1982-ben született Beregszászon, és az elmúlt években a kortárs magyar irodalom meghatározó, rendszeresen publikáló alkotójává vált. Munkáiban gyakran jelenik meg a háború, az otthonvesztés, a hit, az anyaság, valamint a mindennapi élet nehézségeinek tapasztalata. Prózai és verses kötetei egyaránt érzékenyen fordulnak azok felé, akiknek történetei sokszor láthatatlanok maradnak.

Az írónő az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatója és mentora is. Ezzel nemcsak saját műveivel van jelen az irodalmi életben, hanem a fiatal alkotók támogatásában és szakmai fejlődésében is szerepet vállal.

Diagnózis

Indulok, és viszem magammal
nagyanyámat a törött csészében,
anyámat egy hibás zománcú fazékban,
és téged repedt falú szívemben.
Vigyázok, hogy ki ne ejtselek,
hogy ott maradj, meg ne fázz,
a világtól rejtelek.
Két és fél milliárd összehúzódásban a mellkasomban laksz,
a két szívpitvarom közötti lyukban ott remegsz.
Úton lenni nem nehéz, csak az indulás.

Csak téged viszlek, sem táskát, sem bőröndöt nem pakolok.
Ne nőjenek felém a kartondobozok.
Halott nőket élőfára cserélek, már hirdetem is:
Cselédet az új helyen felveszek,
emlékek és használt bútor eladó.
Mindenkinek ára van, de senki nincs megfizetve.
Szívműködés rendben, elmeállapot: zavaros.
Akkor bocsáss meg, mikor a leginkább bűnös vagyok.