Nagy Koppány Zsolt József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorúja díjas író, költő, szerkesztő és műfordító. Eddig négy regénye, hét novelláskötete, egy verseskötete és egy útikönyve jelent meg, melyeket számos rangos irodalmi díjjal is elismertek. Szerkesztőként dolgozott a Kriterion Könyvkiadónál, az Erdélyi Híradó Könyvkiadónál, az Orpheusz Kiadónál és az Előretolt Helyőrségnél is, jelenleg pedig a KMTG Kiadó
A létezés peremén, apaszerepben Az elmúlt évtizedek európai és hazai irodalmát elárasztották a női sorsról, az anyaságról és a generációs traumákról szóló művek. Könyvek tucatjai beszélnek a szülés utáni depresszióról, a karrier és a család konfliktusáról, a női test önrendelkezéséről – gyakran nyers őszinteséggel. Ezzel szemben a modern apaság belső tapasztalata alig kapott hangot. A
Vannak olyan életjelenetek, életjelenségek, villanások, amelyek nem mondhatók el (komfortosan legalábbis) prózában. Ilyenkor versre váltok – Három kérdésünkre a hét írója, Nagy Koppány Zsolt válaszol. A „történetek elfogytak, csókolom, megírták őket a nálunk szerencsésebben korábban születettek. Ezért újszerűvé, fogyaszthatóan élvezetessé tenni a klasszikus történeteket minden bizonnyal csak úgy lehet, ha egyfajta szövegirodalmi utalásuniverzumban jó alaposan
A vendég Nagy Koppány Zsolt József Attila-, Magyarország Babérkoszorúja- és Príma-díjas prózaíró, szerkesztő (Marosvásárhely, Budapest). Két hazában, csak a próza, család és írás, humor a kortárs szépirodalomban, tehetséggondozás, mit olvassunk nyaralás közben…, felolvasások a VOKE József Attila Művelődési Központban.
Megjelent Nagy Koppány ZSolt legújabb novellája az Élet és Irodalom irodalmi folyóirat ezévi 19. számában. „Terjedelmes szöveg, és/de szerzői szándék szerint ijesztő gonoszságokat tartalmaz.” – Nagy Koppány Zsolt „Az idős férfi szeméből lassan kiment az álom; különben sem aludt jól, mióta a felesége meghalt; gyermekei egy országgal odébb élnek, hetekig nem is találkozik senkivel, a
Erős Kinga József Attila-díjas író, irodalomtörténész, a Magyar Írószövetség elnöke és Szántai János író, költő, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke kapta a tegnap.ma irodalmi díjat. Az elismerést olyan kortárs íróknak, költőknek ítélik oda, akiknek irodalomszervező tevékenysége is jelentős. A hiánypótló díjat 2022-ben hozta létre Döme Barbara író és Király Farkas író, költő, a tegnap.ma
A Magyar Írószövetség 2025. február 18-án nagyszabású gálaműsor keretében ünnepelte a Magyar Széppróza Napját, amely egyben a Jókai Mór-emlékév országos megnyitója is volt. Az eseménynek Balatonfüred adott otthont, méghozzá az elegáns Anna Grand Hotel dísztermében, ahol rangos meghívottak és az irodalomkedvelő közönség gyűlt össze ünneplésre. A program ünnepélyes és látványos kezdést kapott: a helyi hagyományőrző
Megjelent nagy Koppány Zsolt Kötete a Líra Könyvkiadó gondozásában. Nagy Koppány Zsolt első könyve megjelenésének és pályájának 25. évfordulóján műnemváltásba kezdett, és ennek – egyik – eredményeképpen megszületett egy kötetnyi verskézirat, mely az egyszerre provokatív, egyházterminológiai és kultúrtörténeti szempontból determinált és előzményezett, ugyanakkor szellemes Irritatio Dei címet viseli (az imitatio Dei mintájára). A kötet három
Nagy Koppány Zsolt József Attila-díjas erdélyi magyar író, szerkesztő, műfordító, akinek szövegeit egyszerre jellemzi finom irónia, mély emberismeret és kulturális érzékenység. Műveiben gyakran találkozik a személyes hang a közösségi tapasztalattal, a líraiság a gondolatisággal, a humor a komolysággal. Nemrég jelent meg Csak egy apa című kötete, mely egy erős élethelyzetet mesél el. Tavaly Prima díjat
Idén is tíz kategóriában vehették át a Prima és Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten. A 2003-ban alapított Primissima-díj célja, hogy megőrizze a magyar értelmiség szellemi eredményeit, hogy elősegítse a hazai tudomány, művészet, kultúra és sport fejlődését egy hatalomtól és politikától
Megjelent Bodonczi Emese: Borostyán című novellája a Székelyföld kulturális folyóirat júliusi lapszámában, ahol Zsidó Ferenc pedig Nagy Koppány Zsolt: A remegő kezű órásmesteréről irt recenziót. A Székelyföld havonta megjelenő kulturális folyóirat, amely Csíkszeredában, Romániában jelenik meg. A folyóiratot a Hargita Kiadó adja közre. A hetilap viszonylag gazdagon illusztrált és forrásértékű adatokat tartalmaz. A lapnak számos
A Magyar Írószövetség által szervezett magyar széppróza napi gálaest keretében zajló novellaíró verseny győztese Nagy Koppány Zsolt író. A gálán a verseny mellett koncert és Az év novellái 2025 antológia bemutatója várta az érdeklődőket. A február 18-án – immár második alkalommal – a balatonfüredi Anna Grand Hotel dísztermében tartott telt házas gálaesten Závogyán Magdolna, a
A magyar széppróza napját 2018 óta Jókai Mór születésnapján, február 18-án ünnepeljük. A Magyar Írószövetség koordinálásával Kárpát-medence-szerte megtartott események egyik fénypontja az évente megrendezett novellaíró verseny, melyen a szerzőknek a helyszínen kisorsolt Jókai-műcímek egyikére kell novellát alkotniuk, és jeligével ellátva a zsűri (idén: Mezey Katalin, Mirtse Zsuzsa és Szentmártoni János) elé bocsátaniuk. Idén a kerek
A Bárka szerkesztősége 2000-ben pénzjutalommal járó díjat alapított, amelyet minden év végén ítél oda azon, a laphoz hosszabb ideje kötődő szerzők között, akik az adott évben is jelentős publikációval, publikációkkal gazdagították a folyóiratot és olvasóit. Az elmúlt tizenhat év díjazottjai között olyan jeles hazai és határon túl alkotók szerepeltek, mint például Banner Zoltán, Bogdán László, Csehy Zoltán,
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építész Klub meghívására Nagy Koppány Zsolt oktatónkkal Ármos Lóránd mentorunk beszélgetett a Hanghíd-rendezvénysorozat második alkalmán.
Ismeretlenül is támadások kereszttüzébe kerültek, pedig nem akarnak mást, mint írni. Egyesek mögött már komoly helyezések és publikációk állnak, mások most vették ki először az írásaikat az asztalfiókból. Sokfélék, lelkesek, önfeledtek, elszántak, és mentoraik szerint nagy ígéretek. Négy arc villan fel az Előretolt Helyőrség Íróakadémia huszonkét pályakezdő alkotója közül. Villáminterjúnk az Íróakadémia első táborában készült.
Vásárolnak az irodalmárok irodalmi folyóiratot? Kire kell rászólni egy színházban? Mi történik, ha összeeresztünk egy csapat szárnypróbálgató alkotót és gyakorló író-költőt, azaz egy egész íróakadémiát? Megelevenedik és fellélegzik a tankönyvekbe száműzött irodalom. Tudósításunk az Előretolt Helyőrség Íróakadémia első táboráról. „Az irodalmi tábor veszélyes műfaj, puskaporos hordó, egy egész község életét képes ellehetetleníteni. Hiszen mi, művészek
