Békéscsabán jártak az Előretolt Helyőrség tagjai

Suki Zoltán beszámolója az Előretolt Helyőrség Irodalmi Karaván békéscsabai állomásáról

Békéscsabán jártak az Előretolt Helyőrség tagjai

Egy, fiatalokból álló művészeti társaság járt pénteken este a békéscsabai Elefánt Klubban. A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. keretében működő Íróakadémia feladata a tehetségkutatás az országon belül és a határokon túl is.

A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) első nagyszabású tehetségkutató és tehetséggondozó projektje, a Rejtő Jenő Előretolt Helyőrség című kultkönyvének nevét viselő csoport tagjai jártak pénteken este a békéscsabai Elefánt Klubban. Karkó Ádám fiatal költő, a csoport egyik tagja lapunknak elmondta, hogy az Íróakadémiának hetente vannak előadásai. A megyeszékhelyre öten érkeztek, javarészt irodalommal foglalkozó fiatalok. Pénteken az Elefántban fellépők között volt, aki az anyaországból, aki Felvidékről, Kárpátaljáról, illetve Vajdaságból érkezett.

A műsor moderátora Karkó Ádám volt, aki kérdéseket tett fel a fellépőknek, akik azokra gitárkísérettel kísérve válaszoltak. Gitáron egyébként a békéscsabai Illés Adrián kísért, de a csoportnak van egy másik csabai tagja is, Vöröskéry Dóra, aki erdőmérnöknek készült, azonban a soproni egyetemet maga mögött hagyva már irodalommal foglalkozik.

A program az egész Kárpát-medencére kiterjed. Karkó Ádám azt is elmondta, hogy őket a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. vezetősége válogatta össze. Ők oktatják is a fiatalokat, és szintén ők szervezik a rendezvényeiket is. Átfogó tudásanyagot adnak át, nem csak irodalomra, hanem egyebek mellett önmenedzselésre és rendezényszervezésre is tanítanak bennünket — fogalmazott Karkó Ádám.

Az Íróakadémiára nagyjából ötven fiatal jár, pályázni kell, úgy lehet bekerülni. Az odajárók egy részének van polgári foglalkozása is, így akad köztük jogász, egyetemista, de olyan is, aki már az irodalomból él.

A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. létrejöttét Magyarország kormánya szorgalmazta, és 2015. december 10-étől működik hivatalosan. Első projektje szépirodalmi, de a jövőben az intézmény képzőművészeti, színházi és zenei projekteket is indít. Céljuk az anyaországi és határon túli magyar tehetségek (irodalom, képzőművészet, zene, előadóművészet terén) felkutatása és szakmai kiteljesedésük elősegítése – nem csak anyagi szempontból, hanem a professzionális menedzsment terén is – írják magukról.

Azt szeretnék elérni, hogy a fiatal kortárs művészet teljesítményeit ne csak Budapest és a nagyobb magyarországi városok, hanem minél több magyarlakta település közönsége megismerje. A KMTG ösztöndíjakat ad, valamint a nyertes pályázók szellemi termékeinek megvásárlásával biztosítja az anyagi feltételeket.

Rendszeresen szerveztek az alkotók munkásságát bemutató, valamint az intézmény népszerűsítését szolgáló rendezvényeket, médiafellépéseket, közönségtalálkozókat, konferenciákat, előadásokat, kiállításokat és koncerteket is. Ezeken kívül könyvkiadással és más médiatermékek készítésével is foglalkoznak.

Ő volt Rejtő Jenő
Rejtő Jenő 1905. március 29-én született Budapesten. Műveit a háború után egy ideig csak bolhapiacokon lehetett kapni, meglehetősen magas áron. 1957-ben aztán megtört a jég, s a Magvető kiadta A láthatatlan légiót. Innentől kezdve nem volt megállás, Rejtő regényei jó néhány formában újra és újra megjelentek. A többség valószínűleg az Albatrosz-sorozatban kiadott darabokra emlékszik leginkább, de az utóbbi években már gyűjteményes kötetekben is elérhetők P. Howard munkái.

 

A tudósítás és a borítókép forrása: beol.hu