A modern kori agora, a cselekmény középpontjában álló, a szereplők által már-már szakrális erővel felruházott szekér gurul, de a bürokrácia útvesztőiben döcögni kezd. A körülötte gyűrűző bonyodalmak, amelyek felborítják a narrátor-főszereplő nyugodt mederben folydogáló életét, próbára teszik a családját is. Ebben a világban minden karakter egy különálló (Gutenberg-)galaxis – esendők, mégis emberiek, szerethetők. Nagy Milán
Lévai Aliz Mária kötete a szorongás, az erőszakba ágyazott világ, az otthontalanság érzetének lírája. És bár a 21. század ismert érzelmi sivatagát körvonalazza, ahol az elmagányosodás az anyaméhben kezdődik, meghökkentő nyíltsága mégis arcul üt. Verseit olvasva kénytelenek vagyunk szembenézni félelmeinkkel, esendőségünkkel, gyarlóságunkkal, akkor is, ha valóságos, megélt élettapasztalatokként, akkor is, ha a fantázia szüleményeiként vagy
Megjelent Kiss Bálint Béla két verse az Opus idei első számában. A fiatal költő Pegazus alkotópályázaton első helyezést elért életképe: “A nápolyi éjjeleken” és “A gyönyör nyomában” című verse a 93. oldalon vár mindenkit. Az Opus a szlovákiai magyar írókat és műfordítókat tömörítő Szlovákiai Magyar Írók Társaságának lapja, amelynek célközönsége elsősorban az irodalomkedvelő, gondolkodó,
A kilencvenes évek végén Prospero, a kiégett műsorvezető szerzői kalandfilmet akar forgatni a távoli Nádbogár-szigeten. Még a családját is magával viszi, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy a szigeten véres diktatúra tombol, és polgárháború közeleg. Velük tart a stáb is, köztük egy drogfüggő metódusszínész, egy latin pornószínésznő, egy legendás operatőr és egy maszkmester, aki
A világ és az egyén sérülékenységének, a testi-lelki kiszolgáltatottságnak a közelképei ezek a versek. Utazás a magány körül. Ne gondoljunk azonban önsajnáltatásra vagy az érzelmek aprópénzre váltására: a felnagyított részletek mind-mind jelentőséggel bírnak, emellett szembesítik is az olvasót saját élettöredékeivel. A kötet mesél, kis mozaiktörténetek vonulnak végig a ciklusokon, kapcsolatok épülnek és rombolódnak, betegség, bosszúságok
Egy nap a Halál úgy dönt, kipróbálja, milyen embernek lenni. Végül is nem lehet olyan nehéz, ugye? Hamarosan felfedezi azonban, hogy nemcsak az emberi érzelmek bonyolultabbak, mint sejtette, de a gyakorlati kérdések terén is van még mit tanulnia: például hogy miként rázza le a túlzottan barátkozó kedvű kislányt, a leselkedő szomszédasszonyt vagy épp a rendőrséget…
„Akkor még birtokában voltam a hitnek. Hittem az istent, az ördögöt, a tündért, a boszorkányt, a szellemet, a koboldot.” – meséli gyerekkoráról Kopriva Nikolett kárpátaljai fiatal költő, akinek idén jelent meg harmadik, Talán vagytok című verseskötete. A kötet amolyan folytatása az előző két verseskönyvnek – de most az orosz-ukrán háború történeteit és nagymamáinak szentelt emlékét
Megjelentek Farkas Wellmann Endre, neves író és költő oktatónk versei az Irodalmi Jelen művészeti portál és folyóirat oldalain. Magány Megáll a világ, megáll egy pillanatra, s a zúgó mennykövekben menyasszonyok fénylenek még földi szerepekben… Ilyenkor angyalok jönnek értem, magukkal ragadnak, felmutatják fáradt röptüket, elejtenek majd, itt hagynak önmagamnak, mint búzakalászt Isten a jégverésben. De megtart
Átadták a 2024. évi Bárka-díjakat a Jókai színházban. Hétfő este a Békéscsabai Jókai Színházban bemutatták a Bárka irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat idei első lapszámát, értékelték a tavalyi év Bárka-számait és a folyóirathoz kapcsolódó tevékenységeket, valamint átadták a 2024. évi Bárka-díjakat. A Békéscsabai Jókai Színházban adták át 2024. évi Bárka-díjakat Nagy Koppány Zsolt írónak és
Rendhagyó irodalmi estre várjuk a közönséget a Magvető Caféban. A felolvasók között lesznek többkönyvesek, egykönyvesek, első könyvükre készülők. Tíz felolvasó, tíz különböző premier. Helyszín: Magvető Café, Dohány u. 13, Budapest, Hungary, 1074. Időpont: 2025. február 11., 18:00 – 21:30 Akik felolvasnak:Bali AnikóBálint ErikaDomján GáborFehér EnikőHarag AnitaKiss Tibor NoéKustos JúliaMagyar BoglárkaSzőnyi JuditTotth Benedek
Kertész Dávid: A véletlen műve rádiójáték formában hallgatható a Fülbevaló (a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház) műsorában. Előadja: Mónus Dóra, Sőtér István. Technikai munkatársak: Fóris Erik és Jackanics Vaszja. https://www.facebook.com/100045701563592/videos/1339557760370325 A rádiószínházi sorozatokat a Pulzus FM (92,1) is sugározza.
Időpont: 2025. február 3. hétfő 17:00Helyszín: Háló Közösségi és Kulturális Központ – S4 Az eddig meg nem írt nagy magyar háborús regény, ami az egyszerű katona sorsát követve eleveníti meg a két világháború és az ötvenhatos szabadságharc történetét, a legendás somogyi Rosseb-ezreddel az első világháború frontjain, utódalakulatával a Don-kanyarban és Budapest ostromában, majd a felkelőkkel
Német szemmel a „berni csoda” Az 1954-es labdarúgó világbajnokság döntőjét nem kell bemutatni senkinek Magyarországon. Ez az egyik legfájóbb sportemlékünk: az esélyes Aranycsapatot 3:2-re verték a németek, pedig még vezettünk is kettővel! Az ellenfél szemével viszont elég keveset foglalkoztunk eddig vele, pedig a német emlékezetpolitikában ez a döntő a mai napig kiemelt helyet foglal el.
Nagy örömmel olvastuk és ajánljuk mindenkinek Kopriva Nikolett verseit, melyek a Látó című szépirodalmi folyóirat decemberi számában jelentek meg. A versek itt olvashatók: https://www.lato.ro/irodalmi-mu/nagyanyam-atvaltozasai Íme egy kis ízelítő: MACSKA a kapualjakban figyeli egykori szomszédait. házaikban jár, belegabalyodik a függönybe. éjjel megbújik a homályos szobasarokban, onnan nézi az alvó emberek fölött lebegő boszorkányokat. BOSZORKÁNY öregasszony bőrében
Sántha Attila Kinyó, kínyó, kényó, kidzso, kidzsu, kigyó, kígyó, kégyó, kijó, kíjó. Némelyik már szinte ismeretlen szó. De mi lett a magyar nyelvjárásokkal, miért és hogyan szorultak vissza? Léteznek még egyáltalán? Még 2008-ban jelent meg egy tanulmány arról, hogy mikor, milyen helyzetekben használják székelyföldi középiskolások a saját nyelvjárásukat, és mikor a (magyar) köznyelvet. Az írás
A 19 éves szlovákiai magyar szerző egyaránt ír verseket és novellákat, amelyek megjelentek már az Opus és az Előretolt Helyőrség című irodalmi folyóiratokban, valamint egy kisregénye is elérhetővé vált magánkiadásban, Romok között címmel. Ez utóbbi dobogós helyezést ért el a 24. Író-Deák országos vers- és novellaírópályázaton. Jelenleg első nagyszabású regénye szerkesztésén, hamarosan pedig kiadásán dolgozik,
Az Entropláza (kortárs irodalmi online magazin) próza oldalan megjelent Hegyi Damján írása „Duna és dinnyehéj” címmel. Duna és dinnyehéj Egy péntek estén én meg pár barátom összeültünk a Pöpec nevű pubban, kiereszteni a heti fáradt gőzt. Lovecraftról folyt a diskurzus, hogy ki mijét nyalná meg a híres írónak, meg még sok minden másról, jó
Újabb izgalmas verseskönyvek bemutatójára került sor az év elején, január 16-án, a Háló Közösségi Központban. Jól indult az év. A szerzőkkel ‒ Kopriva Nikolettel és Farkas Gáborral ‒ Iancu Laura költőnő beszélgetett. Laura felkészülten, kellemes hangulatban vezette az estet. Mély volt, mégsem követhetetlen, tájékozott, mégsem túl szakmai. Iancu bemutatójából megtudhattuk az ifjú Kopriva Nikolettről, hogy
A Poétikon e heti adásában Nagy Milán Lászlóval beszélgetett Viola Szandra a fiatalokat érintő tartós stresszállapotról, a kapunyitási pánikról, valamint dalszövegírásról, generációs problémákról és Kapunyitási pánik című verseskötetéről is kérdezte a szerző A kapunyitási pánik egyre gyakoribb a fiatal felnőttek körében, főleg a 18–25 éves korosztálynál figyelhető meg, és a legfőbb jellemzője az egy hónapnál
A Globo Televízió „József Attila – dijasaink” portré sorozatában 2025. január 7.-én készítettek egy rendhagyó és lebilincselő interjút Farkas Wellmann Endrével. A videót itt lehet megtekinteni: https://www.youtube.com/watch?v=7kdoTuTZByQ
Usier Tamara versei félelemről, önismeretről és a lakantusz-bogarak csilingeléséről: Első szűrővizsgálat Próbálok a halántékom lüktetésének ritmusára lépni, nem megy. Túl gyors. Eljutok a sárga műanyag székekig a klinikán, leülök a százkettes rendelő elé. Nem kell sokat várnom, behívnak, a doktornő kérdez. Megszid, amiért nem tudom pontosan az utolsó menstruációm dátumát. A vizsgálathoz lassan vetkőzöm le
Megjelentek Szeder Réka versei a Bárka Online Irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóiratban. Szeder Réka Diffúzió Fehér óceán hullámzik felettünk, baba-kék cseppek benne. Nyújtózkodni kéne, elérni őket, amíg még lehet. Vízbe mártott ecset minden ág a szélben: színeiket a magasban bontják ki, rendszereket festenek az égre. Parányi csillagok nézik hatalom-köpenyben, ülnek otthon a parányi csillagok, lent
A Bárka szerkesztősége 2000-ben pénzjutalommal járó díjat alapított, amelyet minden év végén ítél oda azon, a laphoz hosszabb ideje kötődő szerzők között, akik az adott évben is jelentős publikációval, publikációkkal gazdagították a folyóiratot és olvasóit. Az elmúlt tizenhat év díjazottjai között olyan jeles hazai és határon túl alkotók szerepeltek, mint például Banner Zoltán, Bogdán László, Csehy Zoltán,
A Poétikon e heti adásának vendége Kollarits Krisztina irodalomtörténész volt, akit az irodalomterápia fontosságáról, Tormay Cécile-ről és Az elveszett lány című könyvéről kérdezett Viola Szandra író, műsorvezető. „Hogy jut oda egy irodalomtörténész, hogy egyszer csak műfajt váltson, és ne tanulmányokat, esszéket írjon, hanem krimit? Úgy gondolom, hogy van hasonlóság a két munka között. Tehát, hogy
A Poétikon e heti adásának vendége Kertész Dávid író, publicista volt, akivel az emberi faj fennmaradásának esélyeiről, titokzatos lényekről, abortuszról és A keresztúri vámpír című könyvéről beszélgetett a Magyar Nemzet Videa-csatornáján elérhető epizódban. A Poétikon műsorvezetője ezúttal is Viola Szandra volt. Kertész Dávid elmondása szerint egy olyan kozmopolita, aki a Kárpát-medencében érzi jól magát. A
A Poétikon e heti adásának vendége Sarnyai Benedek, író, a Magyar Írószövetség Debüt-díjasa volt, akivel Elfeledték magukat című kötetéről, gasztronómiai különlegességekről és piackutatásról egyaránt beszélgetett a műsorvezető, Viola Szandra. – Az Elfeledték magukat fülszövegében az áll, hogy napi nyolc órában gasztrovideókat nézel, hogy kell ezt elképzelni? – indította a beszélgetést a Magyar Nemzet Videa-csatornáján elérhető
A Petőfi Irodalmi Múzeum által fenntartott Móricz Zsigmond irodalmi alkotói ösztöndíj Kuratóriuma döntést hozott a 2025. évi díjazottakról. A kuratórium döntése alapján az alábbiak részesülnek Móricz-ösztöndíjban: Ajlik Csenge Balizs Dániel Bánfi Veronika Borbíró Bíborka Eszter Fehér Enikő Káli Anita Kiszely Márk Kovács Máté Nyerges Gábor Ádám Szélyes-Pál Dániel (Pál Dániel) Reke Balázs Sarnyai Benedek Máté
Muszka Sándor új versei az Irodalmi Jelenben Képeslapok Ősz van, fagyok, a pincékben újbor. Kemény húsú almák a polcon. Avar fedi az erdei utat, aszalódik tőkén a szőlő. Találkoznunk kell, szorít a hallgatás. Tizenkilenc év. Torony Fecskékkel játszott. Tollpihék hulltak a gesztenyefákra. Nem tettünk ellened semmit. El akarunk menni innen. Hódolat Láttunk az idő
Juhász Kristóffal beszélgetett bábszínházról, mesemondásról, készülő mesekönyvéről és ma születő legendákról Bene Zoltán a szegedi Városi Rock Klubban. Forrás: https://hetikozelet.wordpress.com/2024/10/04/szo-szin-podium-juhasz-kristof/?fbclid=IwY2xjawHOQNNleHRuA2FlbQIxMQABHW8ZH8v1VmQW0vYcVo0aYGSCtpSYdVNJuqOegS0Ar9XwyLLv-UnOQVHNOg_aem_CR3MatD01zG9luIYkTr69w
“Ismerd meg új FISZ-tagokat, felolvasókat a Lumen Kávézóban” – 2024. december 15.-én 19:30-tól a FISZ KARÁCSONY 2024. rendezvényén, ahol többek között a KMTG ifjú hallgatója, Bánfi Veronika is felolvasta műveit. “2002-ben születtem Mendén, jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem pszichológia mesterszakán tanulok. 2021-ben kezdtem el publikálni, elsősorban lírával, ritkábban prózával foglalkozom. A FISZ-szel ugyanúgy 2021-ben
Regős Mátyás vers kézirata árverésen – Írók a szegény sorsú gyerekekért A kezdeményezés lényege, hogy íróktól, költőktől összegyűjtsenek dedikált könyveket, kéziratokat és azokat a Facebook-on nyilvános árverésre hozzák. Elsősorban hajléktalan, illetve mélyszegénységben élő gyerekek életminőségét szeretnék ezzel javítani. Az árverés természetesen nyilvános, így mindenki nyomon követheti, az általa felajánlott könyv/kézirat útját. Amennyiben elkelt egy könyv,
Büszkén mutatjuk, hogy megjelentek és most itt olvashatók Orbán János Dénes versei (Részletek a Kellett hozzá a nyelvtan is című, előkészületben lévő kötetből): Déli részegség Szabad úr lenni Youhász. Az epilógus Déli részegség „[…] vendége voltam” Kosztolányi Dezső Egy hatalmas úr, itt balról, most lépett le a falról, vendége voltam, mondja, s beszél valami halról.
Mi az irodalom? Ezt a kérdést tettük fel Lakatos Mihály költő-írónak. A válasz persze már nem ilyen egyszerű, de az MCC Magyar Összetartozás Intézetének szenior kutatója az irodalmat dupla fenekű fogalomként írta le, ami sok mindent megmagyaráz. Lakatos Mihály a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. programkoordinátoraként többek között a fiatal költők és írók nemzedékké formálásáról, illetve
A Poétikon e heti adásának vendége Gál János, Gérecz Attila-díjas költő volt, akivel a hírnév szubjektivitásáról, latinos műveltségről és a szerző Az eltűnt hírnév nyomában című verseskötetéről beszélgetett a Magyar Nemzet Videa-csatornáján megtekinthető műsorában Viola Szandra. Gaál János jelenleg doktori iskolában tanul, korábban azonban a Magyar Mezőgazdasági Múzeum munkatársa volt. Elmondása szerint szorongó alkat, aki tartott attól,
Lőrincz P. Gabriellával a magyarságról, Kárpátaljáról, hazatérésről és útnak indulásról, versekről és történetekről beszélget Bene Zoltán a szegedi Városi Rock Klubban. Itt találhato a videó:
Idén is átadták az MMA Irodalmi Tagozatának díjait: az Év Legjobb Könyve Díját Mészáros Tibor Egy 20. századi Odüsszeia – Márai Sándor élete című monográfia, a Könyv Nívódíját Lőrincz P. Gabriella Történetek az árnyékból című novelláskötete és Wodianer-Nemessuri Zoltán Egy láda dicsőség című elbeszéléskötete nyerte. A díjakat december 5-én adta át az MMA Irodalmi Tagozatának
Az idő megfoghatatlanságáról, a nosztalgiáról, valamint a Téridő és az Ágain megtart című könyveikről beszélgetett e heti vendégeivel, Oberczián Gézával és Luzsicza Istvánnal a Magyar Nemzet Videa-csatornáján a Poétikon műsorvezetője, Viola Szandra. A Téridő című, három kisregényt tartalmazó könyv nem csupán irodalom, összművészeti alkotásként is értelmezhető, a szöveg mellett ugyanis vonalkódokat is tartalmaz, azok használatával
“A Disney-birodalom kreatív szakemberei elgondolkodhatnak, mert látványvilágban nagyon erőteljes az, amit a Budapesti Operettszínház letett az asztalra, pontosabban a színpadra.” – írja az előadásról a Magyar Nemzet. A Budapesti Operettszínház alkotói, közülük is főként a darabot jegyző Orbán János Dénes és a zeneszerző Pejtsik Péter ha nem is négyszáz, de rengeteg változatot tanulmányozhattak, mire létrehozták
Tetszett a rendhagyó irodalomórán felolvasott szöveg? Irány a könyvtár! Ha nem lehettél ott, de kíváncsi vagy, mi zajlik az edzőteremben? Irány a könyvtár! A #kortársirodalompolcprojekt első felajánlója Nagy Koppány Zsolt, aki 2024 novemberének közepén eddig megjelent teljes életművét, mintegy 10 dedikált kötetet adományozott a Gimnázium könyvtárának. Hála és köszönet érte. A teljes cikk itt olvasható:
A Poétikon e heti adásában Lackfi Jánost és Szabó Fannit kérdezte Viola Szandra műsorvezető Istenhez való viszonyukról, az alkotó prófétai szerepéről és #jóéjtpuszi, Sistergő zsoltárok és Paraszomnia című könyveikről. Szabó Fanni Paraszomnia című kötetében – bár a keresztény szimbólumokhoz is kapcsolódik – sajátos útját járja be a szakralitás keresésének. Mint elmondta: a néprajz és a történelem tanulása
