Remek megtapasztalás volt az Alföldben, az Apokrifban és a Látóban megjelenő szépirodalommal, recenziókkal és tanulmányokkal találkozni a nyár folyamán. Úgy gondolom, távolról sem vagyok annyira jártas a folyóiratirodalmat illetően, mint amennyire lennem illene egy efféle szemle összeállításához, viszont annál inkább remélem, hogy valahányszor lehetőségem adódik még ilyen jellegű tájékozódásokba bocsátkozni, ugyanazzal a zöldfülű rácsodálkozással és esztétikai élménnyel maradok,

https://videa.hu/videok/magyar-nemzet/podcast/a-szekelyseg-vilagmarka-einstein-konyv-poetikon-wzUyeMFlxrfgCDhM “Én, amikor ide kijövök Pestre, vagy egyáltalán odahaza bekapcsolom a tévét, rádiót, amelyben nyilván, hogy magyar adók mennek, mindig megcsap egyfajta ilyen száraz levegő érzése. Hiányzik a tv-ből, a rádióból a nyelvjárás. Tehát, amikor valaki úgy beszél, ahogy megtanították az iskolában, az nekem kicsit száraz” – mesélte a Magyar Nemzet Videa-csatornáján megtekinthető epizódban Sántha

Telt házas könyvbemutató és kiállításmegnyitó a budapesti Műcsarnok kamaratermében. Új magyar–török kulturális kötet látott napvilágot – bemutattuk a T’örökségünk című antológiát: Pataki Tamás, Leczo Bence, Ajlik Csenge, Horváth László Imre, Lőrincz P. Gabriella, Juhász Kristóf, Kertész Dávid. A Magyar Szemle Alapítvány és az Országút kulturális, közéleti, művészeti lap idén kiemelt figyelmet szentel a magyar–török diplomáciai

Dr. Birtalan Ágnes ismertette a több évre visszanyúló országismereti, valamint műfordító táborok tematikáját, ahol a mongolul tudó doktoranduszok is lehetőséget kaptak. Viola Szandra kérdései kapcsán megtudhattuk a tábor és a tanszék hosszabb távú célkitűzéseit és a fordítandó művek sokszínűségébe is bepillantást nyerhettünk. A válogatás tematikája a buddhizmustól, a kalligráfián át elvezet a kánasszonyokig és a

Kétnapos ünnepre hívták az irodalom iránt érdeklődőket az elmúlt hétvégén az aradi Jelen Házba. Az Aradi Magyar Napok keretében itt tartotta ugyanis az Irodalmi Jelen kortárs szépirodalmi és kulturális folyóirat az éves díjátadó gáláját. A székelyudvarhelyi Szakács István Péter író életműdíjban részesült. Az én istenem – a kortárs irodalom modern istenképe című pódiumműsorral nyitották az

Büszkén olvastuk Kovács Máté verseit a Tiszatájon.   A BESNYŐI RÓZSASZÍN CSILLAG Iváncsa króm és olajpasztell. A sofőr nem ad jegyet: „Legyen kétszáz.” Hátra ülünk, mint a rossz gyerekek osztálykiránduláson. Miénk a busz, iszunk. A krepp papír-tájon át beérünk Besnyőre. Európa filccel másolta át a játszóteret, akrilárvácskákat festett az önkormányzat, narancs és kék krétaport kap

– a Poétikon legújabb adásában erről is sok szó esett… Az egyiptomi mitológia misztikus és sötét oldaláról éppúgy szól Gerencsér Anna A krokodilmadár koronája című könyve, mint az Ozirisz-mítosz költői és felemelő arcáról. Az e heti Poétikonban Viola Szandra és vendége, Gerencsér Anna író többek között arról beszélgettek, hogy miért ilyen megunhatatlan műfaj a krimi,

Van az úgy, hogy egy kamasz kölyök egy nyáron tizenhatszor lesz szerelmes. Most, hogy beköszöntött a hűvös idő, jólesik a nyári élményekre visszaemlékezni. Az emlékezés pedig nemritkán a gyermekkori nyarakig nyúlik vissza. Így történt ez az e heti Poétikonban is, ahol Száraz Miklós György, Magyarország Babérkoszorú-díjas író kamaszkori kalandjairól is mesélt. – Ez az életkor

A Poétikon e heti adásának vendégei Fehér Enikő író, költő és Kovács Katáng Ferenc író, költő, műfordító voltak. A fenti kérdés pedig nem más, mint Kovács Katáng Ferenc interjúgyűjteményének címe. A kötetben a kortárs irodalom, a társművészetek és a tudomány jeles képviselőivel készített interjúkat olvashatjuk. “Az emberek fogyasztói szokásai változnak. Mintha mostanában több interjút olvasnánk,

Sokszor, sokféleképpen körül jártuk már az utazás, útkeresés mibenlétét. Mégis, valódi zarándokutakról – ami lényegében magába foglal mindent, amit az úton levés jelent – csak kevéssé esett szó. Egy fiatal költő, íróval, Ajlik Csengével beszélgettünk az El Caminón szerzett tapasztalatairól, egymást keresztező és egymástól eltávolodó utakról, valamint a benne lappangó erőről, ami szintén az út

  A Szózat szerzője esküdött az alternatív gyógymódokra, a haza bölcse különös módon lábalt ki a bipoláris depresszióból. Viola Szandra interjú a Poétikonban – Vendégei: Szilágyi Nagy Ildikó és  Erős Kinga Tudták, hogy Vörösmarty Mihály a homeopátia reklámarca volt a maga korában? És azt, hogy az 50-es években vegetáriánus szakácskönyvért börtönbe is lehetett kerülni? Az

Villan a július – Szilágyi-Nagy Ildikó Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia József Attila-díjas oktatójának nyári verscsokra olvasható az Irodalmi Jelenen: Június   Május királya halott. Felmagzott fejeit, Mária, a tyúkoknak adod. József lekéste megint a tavaszi klorofillal dús asztalt, rajta gyertyafény, csillogó teríték, Zsolnay porcelánban tejeskávé mézzel. A puha otthon helyett Józsefet benzinkút nyeli be éppen. Fehércukrot

Megújul a Poétikon című irodalmi műsor az Előretolt Helyőrség Íróakadémia támogatásával … Az elmúlt hetekben a Péterffy-házaspár körül kialakult ösztöndíj-botránytól hangos a sajtó. Számos alkotó szólalt fel a politikailag nyíltan megbélyegző kiírás ellen. A kultúrafinanszírozás kapcsán felmerült vitáról és szerkesztői tapasztalatairól kérdeztük Viola Szandra írót, költőt, a Poétikon szerkesztőjét. Az interjú apropója, hogy a Poétikon

Viola Szandra interjú a Poétikonban – Vendégei: Lackfi János és  Juhász Kristóf A megújult Poétikon első adásában Lackfi János író, költő és Juhász Kristóf író, mesemondó arra keresik a választ, hogy hol húzódik a modern ember ingerküszöbe és mi számít ma botránynak. Viola Szandra, a Poétikon műsorvezetője segítségével felidézik az elmúlt évek azon írásait, amelyek

Papp Vera: Az AI tudata 1. minden bomlik a műanyagköntös az AI tudata a családtörténetek a jövőkép csak mi emberek nem 2. száraz szülővárosom lassan tengerfenékké válik ahogy benövi a betongáz elnyeli a lelkek fényét a lineáris emberi történeteket lakói pedig először mutálódnak majd  kihalnak A teljes versciklus az Irodalmi Jelenen olvasható.

Villáminterjú Ráday Zsófival “Az írás egyik alapja az önismeret” – Ráday Zsófia költő volt a videórovatunk legújabb vendége, aki többek között arról vall, miért fontos az önismeret az alkotói munkafolyamatban, a kudarcok, hibák feldolgozásában, a növekedésközpontú gondolkodásban.

Kovács Áron két, új verse az Irodalmi Jelenen Erdély Tegnap eljátszottam a bolygót. Minden csepp vizet, minden döglött állatot és téged. Most fordult a kocka. Felkötni sem tudom magam, nem találok kötelet a szekrényben, mert nincsen szekrény. Nincs Erdély, nincs többé háború és fájdalom sem. Nincs nő, nincs férfi, nincs igaz, nincs hamis, nincs szó,

Zsille Gábor gondolatai Usier Tamara Virágzó fák a hátsó kertben című verséről Usier Tamara Virágzó fák a hátsó kertben Mint virágzó fák utcalámpafényben, habzik tisztálkodó lányok térdhajlatán a szappan, fülkagylójukban tenger zúgja zsoltárok dallamát, szépek s gyöngék, újszülött gidák. Tisztálkodnak a lányok, fogaik közt áldozati bárány nyers húsának eleven sejtjei, nyelvük alatt csak gyűlik a

Szekáry Zsuzsanna: interjú Ajlik Csengével Az Országút a Magyar–Török Kulturális Évad programsorozatához kapcsolódva magyar–török kétnyelvű, illusztrált novelláskötetet ad ki T’ÖRÖKSÉGÜNK – Örökül hagytuk, örökül kaptuk, azaz Sonsuza kadar biratik, sonsuza kadar aldik címmel. Ajlik Csengével Az őrlő című novellájáról, a veszteség és gyász kapcsán érzett fájdalomról és az emberi kapcsolatok során kapott élethosszig tartó „ajándékok” fontosságáról beszélgettünk. Milyen

Van, aki egy távoli városból Budapestre vágyik, hogy felolvashasson. Van, akinek az irodalom olyan természetes közeg, hogy meg sem érzi, ha a sűrűjében mozog. Van, akitől egy órányira esik a nyüzsgő főváros, és mégis elszigeteltnek érzi magát. Mind máshogy kezdtünk írni, eltérő motivációkkal és háttérrel. De mi köti össze a pályakezdő szerzőket? Meddig nyúlnak vissza

Ilyés Krisztinka Az idő és a lélek I. Ledarált időben a lélek meséli az itteni életet: bús a fennvaló, apró kavicsok gördülnek a hegygerincen – nincsen miért itt élni, nincs itt semmi, amiért kitalálták, a teremtés is csak egy játék volt, kiszületni a világból, az a szép, duruzsolják a méhek, fussunk, mielőtt elkapnak, szürke a

Alvásmegvonás Szilágyi-Nagy Ildikó versei az Irodalmi Jelenen   Téli május Tél van, és halál. Jön az új pestis. Buda is bágyadt a mirigylázban. Lázban ég a gondolat, Mária, nem segít rajtad, csak a képzelt tavasz. Azt játszod agyban, hogy máris nyílik a téltemető, életre kel a som apró, zöld virága. A méhek előjönnek korán, és

Regős Mátyás: Állandó évszak A sínek közt szétroncsolt galambtetem, pepita nejlonszemét. Magasfeszültség verte halálra, eső, széttépte a börzsönyi szél. Sajátjaimra gondolok, halkan sorakoztatom erőimet. A vasúti hídról nézve fák mögött, bennem folyik a víz. Apánk mesélte szinte mellékesen, bátyám tizenegy lehetett, kézen fogva mentek iskolába, és arra gondolt, fia még meddig hajlandó vele így menni.