Van, aki egy távoli városból Budapestre vágyik, hogy felolvashasson. Van, akinek az irodalom olyan természetes közeg, hogy meg sem érzi, ha a sűrűjében mozog. Van, akitől egy órányira esik a nyüzsgő főváros, és mégis elszigeteltnek érzi magát. Mind máshogy kezdtünk írni, eltérő motivációkkal és háttérrel. De mi köti össze a pályakezdő szerzőket? Meddig nyúlnak vissza
Saád Anna A sas A levegő köréd sűrűsödik, ahogy zuhanórepülésben közelítesz zsákmányod felé, nem lehet megállni, haladni kell. Elkapod a pockot, büszkén a magasba emeled. Erőt merítesz a győzelemből, apránként tovább haladsz. Leszállsz egy útmenti póznára, hogy rendbe rakd a tollazatod, de egyre csak arra gondolsz, hogy milyen jó lenne találkozni valakivel, már semmi sem
Ilyés Krisztinka Az idő és a lélek I. Ledarált időben a lélek meséli az itteni életet: bús a fennvaló, apró kavicsok gördülnek a hegygerincen – nincsen miért itt élni, nincs itt semmi, amiért kitalálták, a teremtés is csak egy játék volt, kiszületni a világból, az a szép, duruzsolják a méhek, fussunk, mielőtt elkapnak, szürke a
Kalmár András Márton: Apám lemezei Édesapámnak nagy lemezgyűjteménye van a hatvanas-hetvenes évekből. Beatles, Rolling Stones, Byrds, Dylan, Ray Charles, Hendrix, Chuck Berry – mindenki, aki számít. Közülük sokat kazettára másolt át, hogy az autóban is hallgathassuk őket. Mindig ezek szóltak, mikor utaztunk valahová: apa, anya meg én. Nekem, gyereknek, az utazás hangjegyekkel vibráló végtelen szabadság
Alvásmegvonás Szilágyi-Nagy Ildikó versei az Irodalmi Jelenen Téli május Tél van, és halál. Jön az új pestis. Buda is bágyadt a mirigylázban. Lázban ég a gondolat, Mária, nem segít rajtad, csak a képzelt tavasz. Azt játszod agyban, hogy máris nyílik a téltemető, életre kel a som apró, zöld virága. A méhek előjönnek korán, és
Regős Mátyás: Állandó évszak A sínek közt szétroncsolt galambtetem, pepita nejlonszemét. Magasfeszültség verte halálra, eső, széttépte a börzsönyi szél. Sajátjaimra gondolok, halkan sorakoztatom erőimet. A vasúti hídról nézve fák mögött, bennem folyik a víz. Apánk mesélte szinte mellékesen, bátyám tizenegy lehetett, kézen fogva mentek iskolába, és arra gondolt, fia még meddig hajlandó vele így menni.
Mit tartunk igazán fontosnak. Interjú Gerencsér Annával – Nemrég jelent meg a KMGT gondozásában A krokodilmadár koronája című, Ízisz és Ozirisz mítoszát feldolgozó prózai műved. Honnan ered és mit jelöl a titokzatos cím? – Az ókorban elterjedt hiedelem volt, hogy a krokodilmadár szimbiózisban él a krokodillal. Hérodotosz, Arisztotelész és mások is leírják, hogy a madár megtisztítja a
Pillanatok váltak történetekké. Interjú Fehér Enikővel. – A KMTG sorozatában jelent meg nemrég Az analóg ember című új könyved. Milyen az analóg ember, akire a cím utal, hogyan kell elképzelnünk? – Semmiképpen nem egy konkrét személy. Kétfelé választanám a kérdést, egyfelől az analóg ember az, aki nem él a digitális világban, nem a telefonját nézi meg ébredés
Megszeretni egy régi költőtárs verseit Bálint Tamás, a kolozsvári Előretolt Helyőrség egykori kiskatonája személyében ma már elismert – legutóbb József Attila-díjjal kitüntetett – tisztet ünnepelhetünk. Annak ellenére, hogy a székelyudvarhelyi költő az irodalmi garnizon öreg harcosának számít, hisz első kötete 2007-ben, immár 17 éve jelent meg, nem vádolható azzal, hogy felesleges versekkel, ne adj’ isten,
Polgár Kristóf: Fotográfia Fotográfia Lassabb zársebességnél, több fényt szív a kamera. Elmosódik ahogy táncolunk a képen. Olyan, mint részeg szemmel nézni egy tangót. Nem kontrasztos, csak két ember összefolyt mosolya és ruhája. Hátul átlagos asztalok, szőnyeg lóg a falról, férfiak beszélgetnek. Ez jól látszik. Régi polgári ház lehet, vagy Dohány utcai lakás. A következőn is
Birtalan Andrea költői munkálkodásában legfontosabbnak a keresetlenséget érzem. A természetes beszéd költőiségére épít. Így döccenéstelen az alkaioszi strófa, a szonett, a tercina, a haiku… Kedvemre van, ha egy költő ismeri a szakmát. A legtöbben életük során egyetlen verset írnak – sokféleképpen. Ez igaz Birtalan Andreára is.
Egy család, három generáció, nyolc perspektíva. Ebben a kötetben minden szereplő szót kap, hogy megoszthassa az olvasóval a saját igazát. E kitalált karakterekben az a közös, hogy bárkik lehetnek: aki mellé reggel leülünk a metrón, aki kiszolgál a kasszánál, vagy épp aki mellett elsétálunk a körúton. Összesűrített életeik mindazt tartalmazzák, amivel nap mint nap találkozunk: transzgenerációs traumák, titkok, lelki, fizikai abúzusok, alkoholizmus, borderline, Alzheimer … – a hibás viselkedési minták pedig makacsul öröklődnek: elkísérik, megtalálják az újabb és újabb családtagokat.
Sarnyai Benedek: Elfeledték magukat Sarnyai Benedek új, a KMTG gondozásában megjelent kötete Elfeledték magukat címmel nem egy gondterhelt vagy vészterhes időket jósló könyv. Úgy mutatja meg egy kis közösségnek, a falunak az egyszerűségét, a közösségre jellemző szabályszerűségek természetét és a közösségi élmények hiányából eredő, korunkra jellemző elvágyódást a jelenből, hogy nem válik didaktikussá, vészjóslóvá. Az
Szélyes-Pál Dániel: Az erdélyi költészet felszólal Lassú üzemzavar „A szülőföld ölébe felkap. Csucsujgat: megjöttél szentem” (Farkas Árpád: Hazatérés) De van föld, amelynek nincsen már neve. Pedig voltak szeretői, fényes rokonai. Évezredeken át számoltak
Mátyás Emőke Ibolya: Isten adott fátylat a valósághoz A drótkerítés fémes hidegét elnyeli az arcbőröm testhője. Szemem szürke zománccal borítja be a betonfalakat, fénycsóvák porlasztják őket. Ujjaim szorosan körbefogják a rozsdásodó drótszálat, a vörös por megfesti márványfolt bőröm. Erőszakosan vetkőzi le magáról kapaszkodó ujjperceim, már-már csak körmöm tartja hátraeső, görbe testemet. A fűbe dőlve a
Árnyékéletek tablója- Juhász Kristóf tablója Az első, ami eszembe jut Lőrincz P. Gabriella Történetek az árnyékból című vékonyka, ám annál töményebb novelláskötetéről, zsurnalisztikai közhely: kíméletlenül leszámol az igazságos, hősies háború mítoszával. A második: létezik még egyáltalán bárki fejében ez a mítosz a… bármelyik háború óta? Egyrészt nyilván létezik, különben nem lenne háború – de vajon létezésének gyökerei abban
L. Takács Bálint: Az író, aki alkotni akart Az ember mindig önmagával találkozik. Mint egy életrekelt kubista festmény, olyan L. Takács Bálint KMTG sorozatában 2023-ban megjelent kötete, Az író, aki alkotni akart című mű. Sok minden eszünkbe juthat a bibliai teremtéstörténet és Madách Az ember tragédiája című művek utalásrendszerében íródó disztópia kapcsán. Mielőtt társadalomantropológiai, technikafilozófiai
Saád Anna Porté A felszín alatt Víz szökik a szemembe, ahogy alámerülök. Egy pillanatig csak lebegek, súlytalanul. Aztán hirtelen felfele úsznék, de már nem tudok. A víz elöntötte a szobát. Ide-oda sodródom benne, mint egy medúza. Alattam a virágok beterítik az akvárium üveg alját. Oldalról áthatolhatatlan, fehér falak zárulnak körém. Egy törésvonal fut végig
Kopriva Nikolett Görbe ország görbe fáján A verseket Kopriva Attila Angyal című festményével illusztráltuk ami következik harminckét éves villanyszerelő. tolószékben ül, gubancos haját anyja fésüli, homlokáról vizet töröl. álmában megöli az eltévedt gyermekkatonát. földbe ássa magát, reszket. egy csatornaszagú bunkerben minden éjjel levágják a lábát. arra vár, hogy megöregedjen. További versek Kopriva Nikolettől
Fehér Enikő: Az analóg ember Mindenkit megtalál egy olyan üzenet, ami neki szól. Szeretnénk igénybe venni egy emlékfényképész szolgáltatásait, aki a múltunkból tud megörökíteni pillanatokat? Fehér Enikő Az analóg ember című művében kísérletezik ennek lehetőségével; fő kérdése, hogy mit akarnánk visszanézni az életünkből, ha bármit visszanézhetnénk. Az emlékek révén nemcsak múltunk van, de az identitásunk
Egy tapasztalt férfi a Tinder működését magyarázza a régi kor emberének Ez egy hivatal. A belváros szívében van a központja, de egyébként minden kisebb városban vagy faluban, sőt minden erdő szélén, a legkietlenebb helyeken is van ilyen akkor, ha annak közelében laknak emberek. Maga is tudja, hogy az ember társas lény, szóval érdemes ellátogatnia erre
Örökös kívülálló lét. Interjú Gere Nórával – Most jelent meg a Repedések című debütköteted a KMTG kiadásában. Hogyan kerültél kapcsolatba az íróakadémiával? – Egy barátomtól, Para Manótól hallottam az akadémiáról először. Jó lehetőségnek tűnt – a szakmai hétvégék, mentoráltság, és az ösztöndíj is. Az meg, hogy ha a három év alatt megírom a kötetre valót
A kortárs magyar széppróza útjai A Hitel folyóirat a Magyar Széppróza napját ünneplő estje a Pesti Vigadóban, 2024. 02. 29. Közreműködtek: Orosz István, Szilágyi-nagy Ildikó, Nagy Gábor, Léka Géza és Gy. Szabó András A HITEL folyóirat irodalmi estjét a Magyar Írószövetség, valamint a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozata támogatásával hozta létre.
Gere Nóra Éva Repedések Mindenkinek rendelt ideje van, olvashatjuk Gere Nóra Éva Repedések című debütkötetének mottójában, ami alapján joggal leszünk kíváncsiak rá, milyen a versek megszólalójának a rendelt ideje, mit szeretne elérni, hova szeretne eljutni ebben az időben. Biztos, hogy a művészet sok formájával lép kapcsolatba a kötet, a versek meghatározó helyszínein szerzett benyomások alapján
Kopriva Nikolett: Kővé zsugorodott ország A jobbik énem eltűnt. Most nem tudom, mi az enyém, az övé, kié az álom (Ezután) Vagyunk is, meg nem is, vagyunk alig, ebből a gondolatból kiindulóan tudnám leginkább bemutatni, hogy miről szól Kopriva Nikolett Kővé zsugorodott ország című kötete, amely nemrég jelent meg – miként első kötete is
Szkeptikus alkat vagyok. Interjú Kopriva Nikolettel – Három évvel a debütköteted megjelenése után (Amire csak a fák emlékeznek, KMTG, 2020) új verseskötettel jelentkeztél Kővé zsugorodott ország címmel. Mi történt veled ebben az időszakban? Milyen témákkal, műfajokkal dolgoztál? – Törekedtem levetkőzni azokat a motívumokat, témákat, képeket, melyek az első kötetnek alappillérei voltak. Elkezdtem kötött versformákkal kísérletezni,
Polgár Kristóf: A porondmester naplójából minden őszinte szót megvetek. (Táncest) Nagyobb esély van a szenvedésre mint a boldogságra, vallja korai filozófiájában Nietzsche, ezért is keresi A tragédia születése avagy a görögség és a pesszimizmus című művében a választ arra, milyen viszonyban állnak a görögök a szenvedéssel. A dionüszoszi ember Nietzschénél olyan, mint a jó
Interjú Polgár Kristóffal Nemrég jelent meg a második köteted Egy porondmester naplójából címmel. Honnan jött az ötlet, hogy ez legyen a kötet címe? – A porondmester maga Dionüszosz, aki, mint egy cirkuszi látványosságot, vizsgálja a körülötte lévő világot. Szereplőit, történelmi eseményeit, nagy szerelmeket és barátságokat. Ma a körülöttünk zajló események, fordulatok úgy követik egymást, mint egy
Szeder Réka Mi majd másképp című kötetének címe alapján szinte mindent tudunk magáról a könyvről. Sejtjük, hogy generációk közötti problémákról beszél, sérelmeket oszt meg, traumákról rántja le a leplet, sejtéseink szerint tehát olyan dolgokkal szembesít a könyv, amelyek következtében azt mondhatjuk életünk adott pontján: mi majd másképp éljük az életünket, mi majd másképp viselkedünk, másképp
Interjú Szeder Rékával – Most jelent meg a KMTG kiadásában a Mi majd másképp című prózaköteted. Miért tartod fontosnak, hogy a benne tárgyalt témák elérjék az olvasót? – Ezek az esetek, élethelyzetek, traumák sokkal gyakoribbak, hétköznapibbak, mint azt a mai napig is sokan gondolják. Ezeket a fiatalabb generáció egyre jobban feszegeti, és elég bátrak hozzá,
