Utisz visszaemlékezésének regényében frivol perspektívából mutatkozik meg a tragikus huszadik századi magyar történelem megannyi emberi színjátéka, illetve színfalak mögötti játéka, Machiavelli szabálykönyve mellett Rejtő Jenő emlékét idézve.

Kötetünk másfelől végigkíséri a portugál költő magyarországi sorsát és befogadását is. Ilyenformán ez a kötet a máig legteljesebb magyarul megjelent válogatás a portugál költő verseiből.

Sütő Andrást az erdélyi magyar irodalom ikonikus figurájaként ismerte a magyarországi olvasó, és Erdélyben is ugyanolyan kultusza volt. De Sütő András nem véletlenül kopott ki a köztudatból.

Vöröskéry Dóra világában őrült csokoládéboltosok, bosszúálló sellők és beszélő állatok élnek. Az apokalipszis lovasának van egy öccse, az ördögnek pedig egy lánya. A poklot őrző konyhásnő nem kedves, de legalább a gyerekek ártatlanok.

Shrek Tímea éveken keresztül tanárként dolgozott a Beregszászi 7. Számú Általános Iskolában, ahol hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozott. A szeme előtt zajló nehéz életek súlya és tragédiája arra késztette, hogy ne csak megértse – meg is írja őket.

“A Csendes- óceán felől érkező szél
szőke fövenyt, homokszemet
homokszemhez tapaszt.”

Mózes Huba 1941. június 2-án, Kolozsvárt született. Irodalomtörténész. Az irodalmi művek, folyamatok és intézmények kutatását az ezerkilencszázhatvanas évek derekán szülővárosában kezdte, majd 1993-tól Miskolcon folytatja.

Életem első két évtizedének élményanyagából táplálkozik ez a könyv. Nem leltár, és nem is számvetés. Csupán egy félfordulat hátra, mint amikor a vállad fölött lesed a szemed sarkából, hogy van-e emberi mozgás mögötted.

Régi és új versek, velük pedig visszatérő dátumok és helyek dramatizált, jelenetező, filmszerű, lírai snittekben. A megszólaló rendezi és játssza valamennyi alak szerepét: a bohémtól a szenvedőig használja ki az irodalmi travesztiát a mindennapokban.

“Mért kell ép ésszel visszabugrisodni
fél évszázad Amerika után?
Néprajzi rongy lesz, gyűrt, unt úri holmi,
ki meghúzódik más nép ajakán…”

Szilágyi-Nagy Ildikó, aki Emma Ovary néven már elbűvölő pimaszsággal megbotránkoztatott bennünket a Hatszor gyorsabban öl című regényében, ismét egy extravagáns regénnyel jelentkezik, melyben bravúrosan ötvöződik a humor, a horror, az erotika és a mélylélektan.

…egy öregotthonban vállalt állást. A Szégyen című verseskönyv verseit ez a keserű élettapasztalat ihlette. Mellbevágó mű, csupa fájdalom, szikár és tömény költészet.

Pataki Tamás regényében minden megvan, amit szeretni szoktunk: kaland kaland hátán, humor, érzelem, jóízű pajzánság és erotika. Mindez huszáros patriotizmussal fűszerezve, hatalmas műveltséganyagra alapozva és különleges nyelvi bravúrokkal megkomponálva.

Lehet-e érvényesen beszélni a szerelemről? Meg tudja-e találni egy 21. századi író – aki saját történetének narrátora és szereplője is egyben – azokat a kerülőutakat, amelyek segítségével elmondható a szerelem, vagy akár a halál, akár a felnőtté válás utolsó szakaszának fájdalmas beavatása?

Kr. u. 73., Júdeai-sivatag, közel a Holt-tengerhez. A rómaiak apokaliptikus háborúban leverték a zsidók felkelését. A lázadók utolsó erődje, Maszada eleste után a tizedik légió helyőrséget hagy a várban.

Vajda Albert ismét csütörtököt mond. Az eredeti szöveg két új prózzal bővült, még rejtélyesebbé téve ezt a csűrcsavaros világot.

A kiváló költőnő ezúttal a tízparancsolat-ihlette versekkel jelentkezik. De ne számítsunk, szokványos, patetikus feldolgozásra… Tíz vers – tíz gyöngyszem, tíz grafika, mely nemzetközi biennálén nyert díjat és tíz dal az Evilági zenekar előadásában.

“Senki sem tudja, kik voltunk. Mindenki hallott rólunk, de senki nem ismer. Ezért írom e sorokat, noha nyilván az sem tudható, ki volt a lejegyzőjük. Nem is fontos.”

Zaklatottság és áhítat feszültsége szikráztatja föl az energikus mondatokat. A személyes vallomás egyetemes rangra jut; a beszélő sorsa a mi sorsunk is: nincs hová hátrálnunk többé. (Falusi Márton)

Törlesztettük-e már huszadik századi adósságunkat, szellemi értelemben, az úgynevezett határon túli irodalom legkisebb közösségének? Ez a könyv több mint törlesztés: tanúságtétel.

A Bühnagy székely szótár több mint egyszerű szószedet: sok-sok szócikkből álló elbeszéléskötet – vagy regényfolyam –, mely a világ legkülönlegesebb és legképlékenyebb nyelve – a magyar – születésének csodáját is feltárja.

Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia üdvöskéje ‒ a 001-es ‒ játszi könnyedséggel írja radioaktív érzelmeket sugárzó, fölzaklató verseit, amelyek súlyosak, mint az ólom, mégis mintha valamiféle transzcendens vízen lebegnének.

Sayfo Omar neve nem cseng ismeretlenül azok előtt, akik követik a Közel-Kelet politikai eseményeit. Ebben a könyvében, mely műfaját tekintve disztópia, a lehető legrosszabb lehetőséget vázolja fel, ami Európával történhet. (Jászberényi Sándor)

Bálint Tamás is a villoni úton indult el, de most már egészen bizonyos: ő a legérzelmesebb neovillon. Mintha a szenvedélyes verskalandor Tóth Árpád lila dalra fakadó nyakkendőjét bogozná a nyakára, és még felöltene egy teljesen egyéni mellényt is ‒ olyan ez a költészet.

Szerelmek története a Halálos szótövek kertje. Szerelmek múlt időben, jelenben, találkozások és elválások, meghitt szeretkezések és alkalmi pásztorórák. (Pécsi Györgyi)