Tovább

Smid Róbert: A grammatika érzéketlensége

„…az embert a körülményei csak annyiban határozzák meg, amennyiben a költészet képessé válik e viszonyra reflexióval szolgálni.” Smid Róbert (Gyöngyös, 1986) PhD irodalom- és kultúratudós, az ELTE Általános Irodalomtudományi Kutatócsoportjának tagja, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatója és vezető szerkesztője. Kutatási területei: ökokritika, bioirodalom, klímafikció; az irodalom kartografikus kultúrtechnikái; médiumfilozófia és mediális kultúratudomány. Első könyve Sigmund

Tovább

Nagygéci Kovács József: Fésülködj, ne hadarj, húzd ki magad!

Ez a cím egy Hankiss Elemérhez kötődő anekdota összefoglaló mottója, őt a történet szerint édesapja ezzel a hat szóval engedte el az életbe. Első hallásra csak praktikus jó tanácsok ezek, második, harmadik stb. olvasásra mindenféléket belegondolhat az ember. Nem áll távol tőlem, hogy a fentieket számonkérjem egy-egy alkotáson: kellően rendezett-e, artikulál-e, van-e tartása. Ezt a

Tovább

Kolozsi Orsolya: Olvasónézet

„…sok rétege van, sok gondolkodnivalót ad, de úgy, hogy ezeket a problémákat nem feltűnő módon, erőszakosan tolja elénk, hanem finoman engedi, hogy észrevegyük őket: azokat, és annyit, amennyire épp szükségünk van, vagy amennyit elbírunk.”   Kolozsi Orsolya (Budapest, 1980) Tanár, kritikus. Első kritikagyűjteménye 2011-ben jelent meg A szöveg árnyéka címen, 2016-ban Bárka – díjat kapott.

Tovább

Kis Petronella: Műfajok szimfóniája

A kötetben található írások három téma köré szerveződnek: ezek a történelem, a halál és a zene irodalmi és színházi ábrázolásmódjai, melyeket motivikusan, illetve a megjelenített időszak alapján rendeztem össze. A kötet első fele többnyire kronologikusan halad a huszadik századi történelem mentén, második részében pedig az időben kevésbé behatárolható művek kaptak helyet. Igyekeztem műfajilag minél színesebb

Tovább

Súlyosnak lenni – Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia Kritikusi műhelyének antológiája

A kortárs magyar irodalom fellendítésében, új írói nemzedékek és törekvések pályára állításában érdekelt Előretolt Helyőrség Íróakadémia nem lehet érdektelen a kortárs kritika helyzete, állapota iránt sem. Szükségesnek láttuk egy olyan kritikusi műhely létrehozását, amelynek keretében tehetséges fiatalok megtehetik az első lépéseket a maguk kritikusi pályáján, illetve már kritikusként bizonyított fiatalok lehetőséget kapnak a további fejlődésre,

Tovább

Gerencsér Anna: Az ajtó másik oldalán

Szfinxek és dinoszauruszok, hűtlen feleségek és botrányos szomszédok, botcsinálta időutazók és ősi istenek színesítik e könyv világát, mert ahogy a címbeli ajtónak, az életnek is mindig van másik oldala – néha megdöbbentő és megrázó, néha vicces és megható, de mindenképpen őrült érdekes. Vagy csak szimplán őrült. Rettegés és suttogás, megcsalás és becsapás, nyomor és humor

Tovább

Viola Szandra: Használt fényforrások

Előadódhat olyan helyzet, amikor valaki korábban ér valahova, mint ahogy megérkeznék oda. Viola Szandra története ilyen. Előbb ismerték meg a nevét, mint a munkáit. Igazi névjegyét azonban ezzel a harmadik kötettel teszi le. Költői eszköztára számos szellemi és érzelmi kalandot, nyelvi megmerítkezést tesz lehetővé a számára.  Jelenlegi költészeti státusza: nem visszatérő, hanem hazaért. Leheletfinom érzelmek,

Tovább

Vaszilkó Bence: Vénusz légycsapója

A kedves olvasó a címet megpillantva azt gondolhatja, hogy botanikai szaktudása (is!) gyarapodni fog a kötet elolvasása közben. Ez sajnos nem így lesz. Megtanulhatja viszont, hogyan kell egy férfinak – menyasszonyi ruhában – harckocsit vezetnie, megmotoroztatnia egy rezesbandát, vagy például hogy mire lehet használni egy Viktória királynő korabeli műkincset. Mégiscsak egy oktató jellegű kiadvánnyal állunk

Tovább

Varga Melinda: A Pacsirta és a Sas utca sarkán

Varga Melinda merészen erotikus versekkel és merész képzettársításokkal köszöntött be irodalmunkba, amolyan „feneleányzóként”. De mire beskatulyáztuk volna, gondolati lírával lepett meg bennünket. A polgárpukkasztás továbbra is kedvelt szórakozása maradt, ám ez a verseskönyv – immár a hatodik – minden eddiginél több metafizikát és érzelmet hordoz, költőnk legszelídebb, legfájdalmasabb és legszebb sorait. Ahogy olvassuk e lírai

Tovább

Szabó Fanni: Paraszomnia

Szabó Fanni költészete elvont és furcsa, nehéz és zavart keltő. Megosztó, mint az igazi ínyencségek. Ám akit magával ragad, annak rendhagyó élményei lesznek: egy egzotikus filozófiai és érzelmi világutazás. Tudatos fürdőzés a kollektív tudattalanban. Meghökkentő, hogy milyen témákat talál magának a költő, és miként kivitelezi azokat. Bámulatos szinte felelőtlen, merész alternativitása, ahogy pengeélen táncol, ahogy

Tovább

Regős Mátyás: Tiki

„Megkérdeztem, szeret-e focizni, erre ő, hogy szeret, de nem a legügyesebb, amiről később kiderült, hogy hatalmas hazugság volt, mert soha nem láttam embert, aki Tikinél jobban cselezett volna. Hazafelé ettünk egy gombóc fagyit, mert Tiki nagypapája zsebpénzt adott neki az évnyitóra, én vaníliát kértem, ahogy mindig. Amikor elváltunk, megmondtam volna neki, hogy ő lesz a

Tovább

L. Takács Bálint: Bad trip

L. Takács Bálint első kötete szabad és öntörvényű könyv, kacskaringós utazás a valóság másik oldalára. A Bad trip történetei egyszerre pszichedelikus rémálmok és szikár elmetájképek a psziché bugyraiból. A könyv nem kórtörténet, és nem kortörténet – bár a kortárs popkultúra számtalan motívuma is megjelenik benne –, hanem felfedezés, kísérletezés, társadalom- és létkritika, hallucinogén-újhullám-minimál-prózában. A jó

Tovább

Kopriva Nikolett: Amire csak a fák emlékeznek

Hogy mennyi minden történhet egyetlen udvarban, a láthatárig tartó tájban vagy egy házban, azt akkor tudjuk meg, ha elolvassuk Kopriva Nikolett verseskönyvét. Ebbe a térbe még egy privát tenger is belefér, és még Walt Whitman is betéved. Csak a végtelen magány türemkedik ki belőle. Letisztult költészet ez, kevés ornamentikával, de fájdalmas érzelmi töltete letaglózó, gondolatisága

Tovább

Kertész Dávid: A keresztúri vámpír és más történetek

Kertész Dávid mesél. Történeteket, amelyek egyszerre kortársak, meseiek és időtlenek. Kertész történetei tematikailag széles merítésűek: vámpírok és gulág, digitális Krisztus és galaktikus utazás – az író bátran feszegeti a prózanyelv és az elbeszélés határait, az időtlenségtől az idétlenségig és vissza. Mágikus szürrealizmus, sci-fi-elemek és kárpátaljai non-fikció izék, a paletta színes, a stílus gördülékeny – Kertész

Tovább

Izer Janka: Ezért nem alszom nálad

Hogyan születik a végzet asszonya? Mikor lesz a szemérmes kislány ártatlanságából pusztító női vonzerő? A kötet novelláiban több huszonéves lány igyekszik létrehozni a sebezhetetlen femme fatale alakját. Próbálkozásaik sorra kudarcba fulladnak, bukásuk íve mégis törvényszerű. Mint a kalitkából kieresztett madár röpte: szabad, merész, kétségbeesett és védtelen.  A hagymaszerkezetűen összeillesztett novellák egymásra boruló héjai mind mélyebben

Tovább

Farkas Wellmann Éva: Magaddá rendeződni

Nem tudom, van-e tökéletességre jobban törekvő kortárs költő Farkas Wellmann Évánál. Ritkán ír, ahogyan szokás mondani: csak a jó verseit írja meg. Megszoktuk tőle, mégis mindig meglep, megdöbbent, fölzaklat. Virtuóz művész és precíz mérnök egyszerre. Klasszicizál, mégis rendhagyó, és összetéveszthetetlenül egyéni. Minden eddiginél színesebb és változatosabb versutazásra hív bennünket ebben az új könyvében. Könnyed verslábakon

Tovább

Farkas Árpád: Nem ilyen lovat akartam

Ez a monumentális könyv az ikonikus erdélyi költő esszéiből, glosszáiból, tárcáiból, valamint a vele készült interjúk, róla készült riportok javából válogat. A szövegekből kirajzolódik Farkas Árpád különleges életútja, és megismerhetjük az embert, aki a kultikus versek mögött áll, s akinek nemcsak az irodalomban, hanem a közéletben is meghatározó szerepe volt. Fontos és izgalmas kordokumentumok sorjáznak

Tovább

Csornyij Dávid: A jelzőlámpák diktatúrája

A szorongó, semmivel nem magyarázható bűntudat könyve ez. Azoké, akiknek bokájáról – szemben a „tökéletesek armadájával” – kishalak cuppogtatják az elhalt részeket, akiket csuklyás jelenések kínoznak, és úgy érzik, itt lakni már nem lehet. A világunk ez, ha beismerjük, ha nem, ahol a káosz a törvényszerűség – és néha azt reméljük, legalább egy hosszú hallgatás

Tovább

Bencsik Gábor: Mari története

1915 tavasza, Fiume. Az olaszok átállnak az antanthatalmakhoz, emiatt egy kivándorolt fiatal magyar parasztasszony nem tud visszamenni Amerikába, ahonnan az ott született lányával az itthon hagyott fiáért jött haza. Visszamegy hát szlavóniai falujába, a szeretetlen anyjához és gyenge apjához. Maga marad, próbál a két gyerekkel élni, ahogy lehet, barátságokkal, szerelmekkel, küszködéssel. Átcsap fölöttük a háború,

Tovább

Bánkövi Dorottya: A női test biztonsága

Kíméletlen és karcos költészet a Bánkövi Dorottyáé. Ez ne riassza vissza a nyájas olvasót, mert izgalmas és rendhagyó, gyakran sokkoló, de nem ritkán gyönyörű verseket fog találni ebben a könyvben, melyek lírai alanya hol a femme fatale, hol a bizonytalan, félénk nő/kamaszlány, de leginkább a világ történéseit különleges szemszögből ábrázoló és értelmező érzelmes gondolkodó. Ám

Tovább

Orbán János Dénes: Búbocska

Ha utálod a spenótot, ha jobban szeretsz bottal piszkálni egy békát, mintsem rokon nénikéket látogatni, ha bundás pókokkal rémisztgeted a lányokat – azaz igazi kölök vagy szinte épeszű felnőtt vagy –, úgy neked íródott ez a gonoszka regény, amely egyedülálló a meseirodalomban: az ördögök világáról szól.

Tovább

György Attila: Bestiarium Siculorum

„Ne tudd meg, mi az. Mit sem sejtő tourist, kit vonz a székelyföldi táj… Azt hinnéd, hogy a medve a legfélelmetesebb szörnyeteg? Tévedsz, és alábecsülöd ezt a félelmetes tartományt. A medve mellett – ami valóban nem játék – még 28 ádáz bestia leselkedik rád, ha Erdélybe merészkedsz.”

Tovább

Pécsi Györgyi: Kányádi Sándor

Pécsi Györgyi irodalomtörténész a nemrég távozott költőfejedelemről, Kányádi Sándorról írt monográfiájának újabb kiadását tartja kezében az olvasó. A könyv egyik vezérelveként az szolgál, hogy ne csak a szűken vett szakma számára kommunikálja az életmű érdemeit, hanem a szélesebb olvasóközönség is képet kapjon a pályaívről.

Tovább

Veress Zoltán: Irgum-Burgum Benedek

„Ott, ahol az égbe nyúló
gránitszikla meredek,
élt egy medve, úgy hívták, hogy
Irgum-Burgum Benedek.
Művelt mackó, tudta róla
rég az egész falu már:
járt neki egy képes újság,
úgy hívták, hogy Napsugár.”

Tovább

Juhász Kristóf: Boldog halottak napját!

Tizenkilenc különös elbeszélés és két kisregény halálos vágyakról, föltámadó holtakról és az örök élet titkairól. Csak vakmerő olvasóknak.

Tovább

Polgár Kristóf: Hamlet retúr

„Bolond dalokkal bűvöltél,
belém nevelted a vadat.
Fehér köntösben ápoló,
feketében apáca vagy.
Kalapban az ördög,
szárnyakkal sárkány lehetsz,
pikkelyek nélkül angyal.
Mindent tőled tanultam,
tekintélyes nagyúr. Ma
téged nézlek. Mutass újat!”

Tovább

Bék Timur: Aszterión

„Míg próbáltuk befogni a kinti hőt,
mi, balszerencsés állat-emberek,
térként tudtuk elképzelni az időt,
s anyagnak érzékeltük a teret.

A régi nyelv e tévképzetek nyelve.
A régi nyelvnek nincs erélye itt,
önmagunkban elszavalni az elme
kimondhatatlan költeményeit.”

Tovább

Regős Mátyás: Patyik Fedon élete

„Egy ferencvárosi kórházban láttak valami tündért,
valami Szűzanyához hasonló égi lányt,
ahogy hordágyon vitték a kórházba már halott
testét. Szegény Fedont úgy kellett kivágni belőle.”