„Ott, ahol az égbe nyúló
gránitszikla meredek,
élt egy medve, úgy hívták, hogy
Irgum-Burgum Benedek.
Művelt mackó, tudta róla
rég az egész falu már:
járt neki egy képes újság,
úgy hívták, hogy Napsugár.”
„Ott, ahol az égbe nyúló
gránitszikla meredek,
élt egy medve, úgy hívták, hogy
Irgum-Burgum Benedek.
Művelt mackó, tudta róla
rég az egész falu már:
járt neki egy képes újság,
úgy hívták, hogy Napsugár.”
Tizenkilenc különös elbeszélés és két kisregény halálos vágyakról, föltámadó holtakról és az örök élet titkairól. Csak vakmerő olvasóknak.
Smid Róbert Sigmund Freud és Jacques Lacan papírgépei című könyve úttörő vállalkozás Magyarországon.
„Bolond dalokkal bűvöltél,
belém nevelted a vadat.
Fehér köntösben ápoló,
feketében apáca vagy.
Kalapban az ördög,
szárnyakkal sárkány lehetsz,
pikkelyek nélkül angyal.
Mindent tőled tanultam,
tekintélyes nagyúr. Ma
téged nézlek. Mutass újat!”
„Míg próbáltuk befogni a kinti hőt,
mi, balszerencsés állat-emberek,
térként tudtuk elképzelni az időt,
s anyagnak érzékeltük a teret.
A régi nyelv e tévképzetek nyelve.
A régi nyelvnek nincs erélye itt,
önmagunkban elszavalni az elme
kimondhatatlan költeményeit.”
„Egy ferencvárosi kórházban láttak valami tündért,
valami Szűzanyához hasonló égi lányt,
ahogy hordágyon vitték a kórházba már halott
testét. Szegény Fedont úgy kellett kivágni belőle.”
Kabdebó ha írókról ír, mindig emberekről: barátokról vagy ellenségekről szól, meg olyanokról – és töredelmesen bevallja ezt is –, akiket félreértett, elfelejtett, nem vett észre. Hajtja a felfedezés gyönyörűsége.
„Amikor jön a migrén, a természet kinyilvánítja hatalmát, és kiderül, hogy bármilyen magasrendű szellemlény vagy, egy kis anomália az idegekben vagy az erekben fetrengő senkivé tesz, akinek nemhogy írni, olvasni, gondolkodni, de talán még élni sincs kedve tovább.”
Lakatos Mihály összegyűjtött tárcáit tartja kezében az olvasó. A szerző több mint tíz éven keresztül figyelte a közélet makro- és saját életének mikrotörténéseit (vagy épp fordítva), és sajátságosan szellemes stílusában nemcsak reflektált rájuk, hanem irányt szabott nekik, s tovább is gondolta őket.
“Nem vagy lángoszlop, sem vádló maradvány,
rossz szónoklatban történelmi példa,
csak porladó csontváz, befagyott lélek,
mi hazavágy, de sosem érhet célba.”
Bagi Iván első verseskötetét tartja kezében az olvasó. A bemutatkozó kötet több különböző korszakban született verset tartalmaz, a költő 14 éves korától napjainkig.
Ki lehet-e vonulni ebből a világból, mondjuk a természetbe? Működik-e az „eszképizmus”, van-e még „egyéni megváltás” ebben a világban, vagy tényleg elölről kell kezdeni mindent?
Ahogy azt eddig megjelent öt verseskötetében is tette, Falusi Márton az esszéiben is járja az országot és Európát: térben és időben.
Böszörményi műve kétségbeesett figyelmeztetés arra, hogy a szülő és a gyermek érzelmi kötelékének szétszakítása nemcsak a lelkeket, hanem a társadalmat is szétzilálja.
Sokkolóan brutális és letehetetlenül izgalmas regény. A szinte egyedülálló kegyetlenség prezentálásán túl súlyosan irodalmi szöveg, olyan csavarokkal, amelyek előtt a hollywoodi forgatókönyvírók is fejet hajthatnak.
Utisz visszaemlékezésének regényében frivol perspektívából mutatkozik meg a tragikus huszadik századi magyar történelem megannyi emberi színjátéka, illetve színfalak mögötti játéka, Machiavelli szabálykönyve mellett Rejtő Jenő emlékét idézve.
A Bühnagy székely szótár szerzőjeként is ismert Sántha Attila alighanem népe legtitkoltabb, legrejtettebb oldalát ragadja meg ezekben az ellenállhatatlan humorú írásokban.
Kötetünk másfelől végigkíséri a portugál költő magyarországi sorsát és befogadását is. Ilyenformán ez a kötet a máig legteljesebb magyarul megjelent válogatás a portugál költő verseiből.
Sütő Andrást az erdélyi magyar irodalom ikonikus figurájaként ismerte a magyarországi olvasó, és Erdélyben is ugyanolyan kultusza volt. De Sütő András nem véletlenül kopott ki a köztudatból.
Vöröskéry Dóra világában őrült csokoládéboltosok, bosszúálló sellők és beszélő állatok élnek. Az apokalipszis lovasának van egy öccse, az ördögnek pedig egy lánya. A poklot őrző konyhásnő nem kedves, de legalább a gyerekek ártatlanok.
Shrek Tímea éveken keresztül tanárként dolgozott a Beregszászi 7. Számú Általános Iskolában, ahol hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozott. A szeme előtt zajló nehéz életek súlya és tragédiája arra késztette, hogy ne csak megértse – meg is írja őket.
“A Csendes- óceán felől érkező szél
szőke fövenyt, homokszemet
homokszemhez tapaszt.”
Mózes Huba 1941. június 2-án, Kolozsvárt született. Irodalomtörténész. Az irodalmi művek, folyamatok és intézmények kutatását az ezerkilencszázhatvanas évek derekán szülővárosában kezdte, majd 1993-tól Miskolcon folytatja.
Életem első két évtizedének élményanyagából táplálkozik ez a könyv. Nem leltár, és nem is számvetés. Csupán egy félfordulat hátra, mint amikor a vállad fölött lesed a szemed sarkából, hogy van-e emberi mozgás mögötted.
Régi és új versek, velük pedig visszatérő dátumok és helyek dramatizált, jelenetező, filmszerű, lírai snittekben. A megszólaló rendezi és játssza valamennyi alak szerepét: a bohémtól a szenvedőig használja ki az irodalmi travesztiát a mindennapokban.
“Mért kell ép ésszel visszabugrisodni
fél évszázad Amerika után?
Néprajzi rongy lesz, gyűrt, unt úri holmi,
ki meghúzódik más nép ajakán…”
Szilágyi-Nagy Ildikó, aki Emma Ovary néven már elbűvölő pimaszsággal megbotránkoztatott bennünket a Hatszor gyorsabban öl című regényében, ismét egy extravagáns regénnyel jelentkezik, melyben bravúrosan ötvöződik a humor, a horror, az erotika és a mélylélektan.
…egy öregotthonban vállalt állást. A Szégyen című verseskönyv verseit ez a keserű élettapasztalat ihlette. Mellbevágó mű, csupa fájdalom, szikár és tömény költészet.
Pataki Tamás regényében minden megvan, amit szeretni szoktunk: kaland kaland hátán, humor, érzelem, jóízű pajzánság és erotika. Mindez huszáros patriotizmussal fűszerezve, hatalmas műveltséganyagra alapozva és különleges nyelvi bravúrokkal megkomponálva.
Lehet-e érvényesen beszélni a szerelemről? Meg tudja-e találni egy 21. századi író – aki saját történetének narrátora és szereplője is egyben – azokat a kerülőutakat, amelyek segítségével elmondható a szerelem, vagy akár a halál, akár a felnőtté válás utolsó szakaszának fájdalmas beavatása?
Kr. u. 73., Júdeai-sivatag, közel a Holt-tengerhez. A rómaiak apokaliptikus háborúban leverték a zsidók felkelését. A lázadók utolsó erődje, Maszada eleste után a tizedik légió helyőrséget hagy a várban.
Vajda Albert ismét csütörtököt mond. Az eredeti szöveg két új prózzal bővült, még rejtélyesebbé téve ezt a csűrcsavaros világot.
A kiváló költőnő ezúttal a tízparancsolat-ihlette versekkel jelentkezik. De ne számítsunk, szokványos, patetikus feldolgozásra… Tíz vers – tíz gyöngyszem, tíz grafika, mely nemzetközi biennálén nyert díjat és tíz dal az Evilági zenekar előadásában.
“Senki sem tudja, kik voltunk. Mindenki hallott rólunk, de senki nem ismer. Ezért írom e sorokat, noha nyilván az sem tudható, ki volt a lejegyzőjük. Nem is fontos.”
Orbán János Dénes székely tájnyelvi szavakkal fűszerezett prózája a végletekig karikírozza a székely virtus mítoszát. Másfél száz oldalnyi tömény röhögés, nemcsak a szövegen, hanem Csillag István vidám illusztrációin is.
Az eddig költőként – különösen a Csendrappszódiáért – ismert Noszlopi rendkívül szofisztikált prózával lep meg bennünket. Gonosz görbe tükröt tart elénk, gyilkos humorral ábrázolja a kor emberének lelkét, nemkülönben a társadalmi problémákat is.
2012-ben az év könyve volt Erdélyben, 2013-ban pedig magyarországi karrierje is elindult. Azóta számos utánnyomást ért meg, és ez már a harmadik kiadás, ugyanis ebből az ínyencségből nem lehet eleget nyomtatni.
Az irodalom a meghökkentő ötletek tárháza, valakinek az is eszébe jutott, hogy megírja a metál-Toldit. A verses regény főhőse Sámson, a titántorkú heavy metal-énekes, aki elképesztő kalandokba keveredik.
Zaklatottság és áhítat feszültsége szikráztatja föl az energikus mondatokat. A személyes vallomás egyetemes rangra jut; a beszélő sorsa a mi sorsunk is: nincs hová hátrálnunk többé. (Falusi Márton)
Törlesztettük-e már huszadik századi adósságunkat, szellemi értelemben, az úgynevezett határon túli irodalom legkisebb közösségének? Ez a könyv több mint törlesztés: tanúságtétel.