Sokunk számára emlékezetes A rettentő görög vitéz (Thészeusz) története Zalán Tibortól. Most egy nem kevésbé rettentő magyar vitézen a sor, nevezetesen Háry Jánoson, az “abonyi dalián”. Amúgy “zalánosan- ironikusan”, persze, Garay János nyomán, Kállai Nagy Kriszta csodálatos rajzaival. Hisszük, ha látjuk!
POLGÁRMESTER: Kaptam egy ímélt. Bizalmasat, a védett címemre, frankón. Havertól, magasról. Nagyon magasról, …hol is vagy… megvagy! Aha, most figyeljetek!
… Száraz és keserű, nehezen oldja a nyálam… nyelem a kortárs költészetet, ahogy a slicce előtt térdelek, végtelenbe tűnnek az A4-es trapéz margói… Felolvas, gondol, betáplál, megfejt, dirigál, hódít, csepűrág, fogalmaz — embert… Művészet-kapszula, agyalap-szipuzás, SM-mikulás… Pál Dániel Levente, 2016 nyarán megettem 1 versed! (Pásztor Anna, Anna and the Barbies)
Farkas Wellmann Endre legújabb versválogatása, A római disznó monológja új- és már megjelent versek párbeszéde, amelyet Bonczidai Éva dramaturg szerkesztett pódiumműsorrá. A versek közül kilenchez Marcsák Gergely kárpátaljai költő szerzett zenét, amelyet a Loyal zenekar hangszerelt meg és játszott fel.
Muszka Sándor új könyvében korábbi prózakötetének, a „székely egyperceseket” tartalmazó Sanyi bának az előtörténetét ismerhetjük meg. Szilveszter Dániel flekkenfalvi költő rájön, hogy a nép nyelvén kell szólnia, ezért elkezdi megírni humoros írásait.
Demeter Szilárd Bodor Ádám és Gabriel García Márquez világához közelálló regénye az 1989-es romániai forradalom idején játszódik egy, a hegyek között fekvő kisváros fojtott levegőjű, de a diktatúrán belül is saját törvényei szerint működő világában.
Öt éve jelent meg a Drognapló első kiadása. Amikor írtam a könyvet, és először megjelent, fogalmam sem volt, hogy mire számíthatok az olvasóktól. Nem is volt szempont, igyekeztem az akkori állapotomhoz képest a lehető legőszintébben fogalmazni.
Pál Dániel Levente író, költő, műfordító, szerkesztő, cirkuszi dramaturg legújabb könyvét, Az Úr Nyolcadik Kerületét – melynek a helyszíne Józsefváros, Budapest nyolcadik kerülete; nem a Palotanegyed, hanem a Nagykörút túlsó oldala, a Város és a Zóna határa – az Athenaeum kiadásában olvashatjuk.
Megjelent Bíró Szabolcs mentorunk, és Korsós Szabina illusztrátor A sárkány, aki nem akart aludni című közös mesevilága.
„Ne csak a németek dicsekedjenek vele, hogy volt nekik olyan hatalmas emberük, mint dr. Faust, akit életében tenyerén hordozott, halála után pedig pokolra vitt az ördög, ami elég szép kitüntetés: más szegény ember a saját lábán jár oda. Nekünk is volt ilyen kitünő emberünk, akinek hírét ma is emlegeti minden ember Debrecenben: doktor Hatvani István.”
A Leállósáv, a Csendrappszódia (Erdélyi Híradó Kiadó, 2006) és A szórakoztatás mesterfoka (Erdélyi Híradó Kiadó, 2011) c. verseskötetek után egy szintéziskötet lenne. Noszlopi Botond számára a vers a zene gondolati manifesztációja. A zeneiség, a kidolgozott formavezetés mindaddig fontos, míg nem szűkíti be a vers “eszmeiségét”.
A kilternani ősz versei jórészt önéletrajzi ihletettségűek: a szerző dublini tartózkodásának idején születtek. A kilternani ősz amellett, hogy a külföldre költözés élményanyagából táplálkozik, előrevetíti a tervezett hazaköltözés dilemmáit. Az újrakezdés ugyanakkor a szerzői költői pályáját is meghatározza, tekintve hogy kötet versei öt év hallgatás után születtek.
Az Enumeráció című kötet teljességre törekvő seregszemle: az Előretolt Helyőrség Íróakadémia közel félszáz tagjának – hallgatók, mentorok és oktatók – munkáiból válogat. Szeretnénk megmutatni mindazt a minőséget és potenciált, ami eddig megszületett és ebben a sokszínű, tehetséges csapatban rejlik.
1292-ben Bátor Vilmos templomos lovag huszonhárom év távollét után hazatér a Szentföldről Magyarországra – otthon azonban csak halál és gyász várja.
Szabó Borbála regényében mindenki Geréb A Pál utcai fiúkból, és a címadásra sincs esélyesebb jelölt József Attilánál.
