Tizenkilenc költővel, íróval készített tizenhét beszélgetés harminc év alatt, ha tetszik, nem nagy teljesítmény. Még akkor sem, ha tudjuk, hogy ezek a beszélgetések „erdélyi” írókkal készültek.

A legszebb „ima” mindenkor: elragadtatva ámulni a folyton felbukkanó apróbb-nagyobb csodák láttán. Olykor az irodalom is művel csodákat: elvarázsolja az olvasót.

Pejin Lea egyik nagy erénye, hogy nem próbál meg koraérett verseket – pardon, leákat – írni. Jól is teszi, mert ilyen mélyen, érzelmesen és színesen csak a húszas éveink elején tudunk alkotni.

Mire számítanak a visszatérők? Történhet itt valami más is, mint ami eddig megesett? Csender Levente novellahősei „hosszú, borzadályos utcán” botorkálnak. Ide nem hoznak magukkal kacatokat az emberek, épp elég az ormótlan életükkel végigcsörömpölni rajta.

Hol élnek a lidércek? Ki lapul a Hattyús Kastély kertjében? Mit keresett Matyi királylány a cirkuszban? Zalán Tibor második királylányos könyvében húsz mese olvasható húsz királylányról: tele vannak új, meghökkentő mozzanatokkal és ismerősen ismeretlen szereplőkkel. Hol felnőttesen bölcsek, hol pedig gyerekesen viccesek!

író Szabolcs nagyszabású történelmi regénysorozatának negyedik része egyben egy új trilógia első kötete is, benne régi és új szereplőkkel, fénnyel és árnyékkal, sárral és ezüsttel, nyílt háborúval és udvari intrikákkal. Az aranyliliom szebben virágzik, mint eddig valaha, árnyékában pedig lassan felnő egy új nemzedék, hogy megvesse lábát ebben az erőre épülő, szép új világban.

Csabai Márk, a gyorsan kultuszkönyvekké vált “budapesti csibész” sorozat és a nagy sikert aratott Hatlövetű című regény szerzője újra egy lebilincselő izgalmakkal teli, ízig-vérig életszagú, a tőle megszokott szarkazmussal tarkított történetet hozott olvasói számára.

Les poèmes de Tibor Zalán dans la traduction de Jenő Farkas et Marc Delouze.

A betűk megismerése, a tanuláshoz szükséges olvasni tudás talán többek számára nehéz feladatnak látszik. Meglátjátok, nem olyan bonyolult a betűk világa. Segítünk. Ez a könyv megkönnyíti a betűk megismerését, és így nagyon hamar megtanultok olvasni. Jó szórakozást!

Sokunk számára emlékezetes A rettentő görög vitéz (Thészeusz) története Zalán Tibortól. Most egy nem ­kevésbé rettentő magyar vitézen a sor, nevezetesen Háry Jánoson, az “abonyi dalián”. Amúgy “zalánosan- i­ronikusan”, persze, Garay János nyomán, Kállai Nagy Kriszta csodálatos rajzaival. Hisszük, ha látjuk!

POLGÁRMESTER: Kaptam egy ímélt. Bizalmasat, a védett címemre, frankón. Havertól, magasról. Nagyon magasról, …hol is vagy… megvagy! Aha, most figyeljetek!

… Száraz és keserű, nehezen oldja a nyálam… nyelem a kortárs költészetet, ahogy a slicce előtt térdelek, végtelenbe tűnnek az A4-es trapéz margói… Felolvas, gondol, betáplál, megfejt, dirigál, hódít, csepűrág, fogalmaz — embert… Művészet-kapszula, agyalap-szipuzás, SM-mikulás… Pál Dániel Levente, 2016 nyarán megettem 1 versed! (Pásztor Anna, Anna and the Barbies)

Muszka Sándor új könyvében korábbi prózakötetének, a „székely egyperceseket” tartalmazó Sanyi bának az előtörténetét ismerhetjük meg. Szilveszter Dániel flekkenfalvi költő rájön, hogy a nép nyelvén kell szólnia, ezért elkezdi megírni humoros írásait.

Demeter Szilárd Bodor Ádám és Gabriel García Márquez világához közelálló regénye az 1989-es romániai forradalom idején játszódik egy, a hegyek között fekvő kisváros fojtott levegőjű, de a diktatúrán belül is saját törvényei szerint működő világában.

Öt éve jelent meg a Drognapló első kiadása. Amikor írtam a könyvet, és először megjelent, fogalmam sem volt, hogy mire számíthatok az olvasóktól. Nem is volt szempont, igyekeztem az akkori állapotomhoz képest a lehető legőszintébben fogalmazni.

Pál Dániel Levente író, költő, műfordító, szerkesztő, cirkuszi dramaturg legújabb könyvét, Az Úr Nyolcadik Kerületét – melynek a helyszíne Józsefváros, Budapest nyolcadik kerülete; nem a Palotanegyed, hanem a Nagykörút túlsó oldala, a Város és a Zóna határa – az Athenaeum kiadásában olvashatjuk.

„Ne csak a németek dicsekedjenek vele, hogy volt nekik olyan hatalmas emberük, mint dr. Faust, akit életében tenyerén hordozott, halála után pedig pokolra vitt az ördög, ami elég szép kitüntetés: más szegény ember a saját lábán jár oda. Nekünk is volt ilyen kitünő emberünk, akinek hírét ma is emlegeti minden ember Debrecenben: doktor Hatvani István.”

A Leállósáv, a Csendrappszódia (Erdélyi Híradó Kiadó, 2006) és A szórakoztatás mesterfoka (Erdélyi Híradó Kiadó, 2011) c. verseskötetek után egy szintéziskötet lenne. Noszlopi Botond számára a vers a zene gondolati manifesztációja. A zeneiség, a kidolgozott formavezetés mindaddig fontos, míg nem szűkíti be a vers “eszmeiségét”.

A kilternani ősz versei jórészt önéletrajzi ihletettségűek: a szerző dublini tartózkodásának idején születtek. A kilternani ősz amellett, hogy a külföldre költözés élményanyagából táplálkozik, előrevetíti a tervezett hazaköltözés dilemmáit. Az újrakezdés ugyanakkor a szerzői költői pályáját is meghatározza, tekintve hogy kötet versei öt év hallgatás után születtek.

Az Enumeráció című kötet teljességre törekvő seregszemle: az Előretolt Helyőrség Íróakadémia közel félszáz tagjának – hallgatók, mentorok és oktatók – munkáiból válogat. Szeretnénk megmutatni mindazt a minőséget és potenciált, ami eddig megszületett és ebben a sokszínű, tehetséges csapatban rejlik.

1292-ben Bátor Vilmos templomos lovag huszonhárom év távollét után hazatér a Szentföldről Magyarországra – otthon azonban csak halál és gyász várja.

Szabó Borbála regényében mindenki Geréb A Pál utcai fiúkból, és a címadásra sincs esélyesebb jelölt József Attilánál.