Juhász Kristóf

Juhász Kristóf

1982-ben született Budapesten. Inaséveit színházi díszletfestő-segédként, illetve színpadi ügyelőként töltötte Szentendrén, Budapesten és Pécsett (említésre méltó még a kőhegyi Czibulka János turistaház, hol vendéglátósként, kecskepásztorként, és favágóként dolgozott). A Forgács Társaság tagjaként aktív részese volt a 2000 utáni szentendrei underground második aranykorának, írói, költői, zenei, és színházcsinálói kísérleteibe a lelkes kezdők erőszakosságával igyekezett még azokat is bevonni, akiket ez nem is érdekelt. Később több budapesti alternatív színtársulatnál dolgozott szerzőként, rendezőként, színészként, performerként. Érdeklődése a szakrális művészetek felé fordult, az MMA és a Színháztörténeti Intézet közreműködésével több tanulmányt – illetve színháztörténeti kiállításokhoz készült kísérőszöveget – publikált passiójátszásról, bábozásról, maszkokról. Pedagógusként több betlehemes játékot állított össze kisiskolásokkal, passiójátékot pedig felnőttekkel. Szintén felnőttek részére vezetett kreatív írás és színházcsináló műhelyeket határon innen és túl.
Hanggal és jelenléttel – beszélgetések Zorkóczy Zenóbiával című interjúkötete 2014-ben jelent meg a sepsiszentgyörgyi ARTprinter kiadó gondozásában.
A Magyar Idők kultúra rovat, az Irodalmi Jelen, és az Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális melléklet munkatársa.
Rapperként és rockzenészként a Komik, az Átmeneti Vérmókusok, a Lazannyja konyhafolk zenekar, és a Vulvakov ezopunk zenekar alapítója volt.
Három éve járják az országot a Takáts Eszter énekes-dalszerzővel készített Első Puszi című zenés, interaktív bábszínházzal. Szintén Takáts Eszterrel játsszák Európa-szerte felnőtteknek szóló, Csak nyugi! Című rakendroll irodalmi pódiumműsorukat.
Jaross Viktória rendezővel a Bormámor című, Hamvas Béla művei nyomán írt zenés valóságjátékon dolgozik. Andorka Péter zeneszerzővel közösen jegyzik az A boszorkány visszatér című operát.
Elbeszéléseiben egy ősi múltra visszatekintő, de korunkban fiatal műfaj, a kultúrtörténeti és beavatási fikció, avagy szakrális fantasy formalehetőségeivel kísérletezik.
Költészetében egyesülnek a paraszti gyökerekből büszkén sarjadzó, újnépies formák a profetikus apokaliptizálással.
Római katolikus, egy gyermek apja.

 

„First and foremost, I must say that I have found your article highly professional, your comments keen, arguments surprisingly realistic and your findigs the point.”
Şakir Fakili, török nagykövet

“Juhász Kristóf az utóbbi idők legmerészebb hangvételű (és kivételes esztétikai kivitelű) színháztörténeti jelentőségű könyvét készítette el és jelentette meg: Aki szabadon repül címmel.”
Szebeni Zsuzsa színháztörténész, a Balassi Intézet Magyar Kulturális Központja sepsiszentgyörgyi intézetének vezetője

Betűrocker.”
Bach Máté, fotóművész