Nagy Koppány Zsolt

Nagy Koppány Zsolt

1978-ban született Marosvásárhelyen. 2001-ben diplomázott a Kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának magyar–angol szakán. 2000-ben a Kriterion Könyvkiadó külső munkatársaként, 2000 és 2002 között pedig az Előretolt Helyőrség című folyóirat, valamint az Erdélyi Híradó Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott. 2002 óta Magyarországon él, íróként, szerkesztőként, olvasószerkesztőként, műfordítóként és angoltanárként dolgozik. 2011 és 2013 között a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (később Emberi Erőforrás Minisztérium) irodalmi, valamint határon túli kulturális ügyekért felelős referense volt. 2007 óta a Székelyföld folyóirat külső munkatársa, 2008-ban az Élet és Irodalom hetilap rádiókritika-rovatának szerzője, 2011-től az Orpheusz Könyvkiadó szerkesztője, 2015 óta a Magyar Idők, majd a Magyar Nemzet napilap kultúrarovatának szerzője. 2017 óta az Előretolt Helyőrség irodalmi és kulturális melléklet, valamint a Magyar Kultúra nevá folyóirat novella- és tárcarovatát vezeti, valamint a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (Előretolt Helyőrség Íróakadémia) könyvkiadójának vezető szerkesztője. Iskolákban és nyelviskolákban is tanít, felnőtteket és gyerekeket egyaránt. Regényeket és politikai emlékiratokat fordít. Nős, két gyermek apja.

Első versét 1987-ben közölte a Brassói Lapok. Azóta több száz publikációja jelent meg a Kárpát-medence több tucat fórumában: próza, vers, kritika, esszé, tanulmány, forgatókönyv, műfordítás (angol és román nyelvből).

Műveit német, angol, román, cseh és bolgár nyelvre fordították le. Személyi figyelő című novellájából film készült, több novellájából és két regényéből (Jozefát úr, avagy a regénykedés; Amelyben Ekler Ágostra – emlékezünk) pedig rádiójáték.

Önálló kötetei: Arról, hogy milyen nehéz (novellák, Erdélyi Híradó Kiadó, 2000); Jozefát úr, avagy a regénykedés (regény, Alexandra Kiadó, 2006); Nagyapám tudott repülni (novellák, Magvető Kiadó, 2007); Amelyben Ekler Ágostra – emlékezünk (regény, Magvető Kiadó, 2010); Mein Grossvater konnte fliegen (novellák, Edition Solitude, 2012); Nem kell vala megvénülnöd 2.0 (regény, Magvető Kiadó, 2014), A vendégmunkás (és a) dalai (székely novellák, Előretolt Helyőrség Íróakadémia, 2021), Lórúgás gyomorszájra (novellák, Előretolt Helyőrség Íróakadémia, 2021), Apucifoci (humoreszkek, Előretolt Helyőrség Íróakadémia, 2021)

Díjak, ösztöndíjak: Faludy György-díj (Szeged, 2003); Gion Nándor prózaírói ösztöndíj (Budapest, 2004, 2006); Székelyföld-díj (Csíkszereda, 2004); Tiszatáj-jutalom (Szeged, 2006); Irodalmi Jelen-regénypályázat, II. díj (Budapest, 2006); Akademie Schloss Solitude alkotói ösztöndíj (Stuttgart, 2009); Nemzeti Kulturális Alap-ösztöndíj (Budapest, 2009, 2013, 2018); Móricz Zsigmond Irodalmi Ösztöndíj (Budapest, 2010); Méhes György-nagydíj (2014); Bertha Bulcsú-emlékdíj (Balatonfüred, 2014); József Attila-díj (2016); Térey-ösztöndíj (2020)

Írószervezeti tagság: Fiatal Írók Szövetsége; Erdélyi Magyar Írók Ligája; Magyar Írószövetség; Magyar Pen Club; Szépírók Társasága

Oktatói szakterület: prózaírás (novella, tárca, regény, esszé), könyv- és lapszerkesztés, kulturális újságírás, műfordítás

 

https://www.facebook.com/nagykoppanyzsolt