Juhász Kristóf

Juhász Kristóf

Született 1982-ben.
Grafikusként a Dörmögő Dömötörben, íróként a Kincskereső Kisködmönben mutatkozott be a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján. Érettségi után számos felsőoktatási intézmény hallgatójaként keresett valódi éthoszt és valódi mestereket, de ilyet hivatalos keretek között soha nem talált. Inaséveit díszletfestőként, színházi ügyelőként, punk-, rap-, és rockzenekarok tagjaként, vendéglátósként, favágóként és állatistápolóként töltötte. Csinált egy- és többszemélyes bábszínházat, utcaszínházat, különböző avantgárd és kísérleti műsorokat gyerekeknek és felnőtteknek. Aktív részese volt a Forgács Társaság nevével fémjelezhető szentendrei underground második aranykorának. Tagja volt Bodó Viktor Szputnyik Társulatának, a K.V. Társulatnak, alapító tagja a Káosz Katonái Társulatnak, és még rengeteg alkalmi formációnak, mint afféle kereső multiteátrista. Rengeteg verset, prózát, és dalszöveget is írt, ezeket különböző kultúrkocsmákban, vagy megzenésítve adta elő.
Később a szakrális formák felé fordult, kutatóként és színházcsinálóként is a betlehemezéssel és passiójátszással kezdett foglalkozni. Több színháztörténeti kiállítás kísérőszövegét állította össze, tanulmányokat írt az európai passiójátszás történetéről, a maszkok, illetve a bolond és a bohóc kultúrtörténetéről.
Mestereinek Hamvas Bélát, Viktor Pelevint, Szerb Antalt, Petőfi Sándort, Kodolányi Jánost, Umberto Eco-t tekinti.
Szellemi hazája az archaikus népi gondolkodás, paraszti kultúra, tradicionalizmus, hierarchikus és szinkretista világkép.
Írt musical-, opera- és kórusmű-librettót. Próza- és drámaíróként többször részesült NKA alkotói támogatásban, a Móricz Zsigmond Irodalmi Ösztöndíj díjazottja is volt.
Takáts Eszter énekes-dalszerző visszatérő munkatársa. Közös meselemezük 2016-ban jelent meg Első Puszi címmel.
Rendszeresen publikál a Magyar Nemzet kultúra rovatában, az Előretolt Helyőrség kulturális mellékletben, az Irodalmi Jelenben és a Pannon Tükörben. Novellát, tárcát, esszét, kritikát, verset közöl.
Eddig két kötete jelent meg: 2015-ben a Hanggal és jelenléttel, avagy: Aki szabadon röpül – beszélgetések Zorkóczy Zenóbiával című riportkönyve a kortárs székely színésznő életútjáról és turnéjáról számol be.
2019-ben Boldog halottak napját! című, két kisregényt is tartalmazó, tekintélyes hosszúságú elbeszéléskötete a beavatási fikció és szakrális fantasy műfajának megteremtője. A könyvet Margó-díjra jelölték.

„A velágot nem az ész, hanem a csuda kormányozza.”
Kodolányi János: Julianus barát.